Önkormányzat

 

Bélmegyer Község Önkormányzata

Telefon:06-66-420-011,
Fax: 06-66-420-179,
E-mail: onkormanyzat@belmegyer.hu

5643 Bélmegyer Petőfi u. 2. szám

  • Bélmegyer Község Önkormányzata: Tel.: 06-66-420-011, fax: 06-66-420-179,

E-mail: onkormanyzat@belmegyer.hu

5643 Bélmegyer Petőfi u. 2. szám

  • Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal Bélmegyeri Kirendeltsége:

Tel.: 06-66-420-011, fax: 06-66-420-179

E-mail: jegyzo@belmegyer.hu

5643 Bélmegyer Petőfi u. 2. szám

Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal Kamuti székhelye:

Tel.: 06-66-428-308, fax: 06-66-428-118

E-mail: jegyzo@kamut.hu

5673 Kamut Petőfi S. u. 106. szám

  • A Bélmegyeri Óvoda, Idősek Klubja, Védőnői Szolgálat a központi hivatali számról kapcsolható:
    Tel.: 06-66-420-011/mellék kapcsolásával

  • Bélmegyer Önkormányzati konyha: 06-66-420-350

  • Bélmegyeri Általános Iskola: 06-66-420-032

  • Bélmegyer Művelődési Ház és Könyvtár: 06-66-420-152

  • Háziorvosi Rendelő: 06-66-420-121

 

Elérhetőségek

 

  • Bélmegyer Község Önkormányzata: Tel.:06-66-420-011, fax: 06-66-420-179,

E-mail: onkormanyzat@belmegyer.hu

5643 Bélmegyer Petőfi u. 2. szám

  • Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal Bélmegyeri Kirendeltsége:

Tel.: 06-66-420-011, fax: 06-66-420-179

E-mail: jegyzo@belmegyer.hu

5643 Bélmegyer Petőfi u. 2. szám

  •  Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal Kamuti székhelye:

Tel.: 06-66-428-308, fax: 06-66-428-118

E-mail: jegyzo@kamut.hu

5673 Kamut Petőfi S. u. 106. szám

  • A Bélmegyeri Óvoda, Idősek Klubja, Védőnői Szolgálat a központi hivatali számról kapcsolható:
    Tel.: 06-66-420-011/mellék kapcsolásával

  • Bélmegyeri Önkormányzati konyha: 06-66-420-350

 

  • Bélmegyeri Általános Iskola: 06-66-420-032

  • Bélmegyer Művelődési Ház és Könyvtár: 06-66-420-152

 

  • Háziorvosi Rendelő: 06-66-420-121

Dokumentumok

BEVALLÁS
a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

2017. évben kezdődő adóévben a Bélmegyer Község önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről
(Benyújtandó a székhely, telephely fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatóságához)

Letöltés

 


Kereskedelmi üzletek adatai: (önkormányzati)

Letöltés 


BÉLMEGYER KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
9/2006. (VII.19.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról (önkormányzati)
egységes szerkezetben, hatályos: 2016.12.23-tól

Letöltések:
Hehyi építési szabályzat egységes szerkezetben
Mellékletek:
Szabályozási terv belterület
Szabályozási terv külterület A
Szabályozási terv külterület B
Településszerkezeti terv szemételep és környéke


Bélmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének

15/2015. (XI.25.) önkormányzati rendelete

A helyi adókról (önkormányzati)

Letöltés


Parlagfű ellenőrzéssel kapcsolatos tájékoztató (egyéb)

2015.06.30.

Letöltés


Közigazgatási rezsicsökkentés (egyéb)

2015.06.10

A Kormány célul tűzte ki az állampolgárok és a vállalkozások széles körét terhelő fizetési
kötelezettségek enyhítésére irányuló állami rezsicsökkentést.

Letöltés


 

Bélmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének

17/2007. (XII.26.) önkormányzati rendelete

A helyi iparűzési adóról (önkormányzati)

(hatályos: 2015.01.01-től)

Letöltés: Iparűzési rendelet 2015.01.01-től egységes


Bélmegyer Község Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2014. (XI.22.) önkormányzati rendelete (önkormányzati)

Letöltés: Építményadó rendelet KT elfogadott 16-2014-11-23


BEJELENTÉS
desztillálóberendezés tulajdonjogáról, tulajdonjogának megszerzéséről

Letöltés: Desztillálóberendezés tulajdonjog bevallási nyomtatvány


BEVALLÁS
az építményadóról
(önkormányzati)

FŐLAP

(Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat adóhatóságához.
Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.)

Letöltés: Építményadó bevallási nyomtatvány 2015


A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek április 1-jével a családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól.

Letöltés:

A kormányhivatalokhoz kerülnek 2015. április 1-jével a családtámogatási ellátások


Közadattár
Bélmegyer Község Önkormányzatának
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti részletes adatok

Letöltés: Szervezeti, személyzeti adatok

2017, július 20

Tájékoztatás szociális ellátásokról

2015, február 24

TÁJÉKOZTATÁS FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁS, GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS, EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI TÁMOGATÁS ELLÁTÁSÁNAK HATÁSKÖRI VÁLTOZÁSÁRÓL – 2015. március 1.

Letöltés link

Tisztelt Ügyfeleink!

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, 2015. március 1. napjától hatályos 25. § (3) bekezdése alapján
az alábbi támogatások intézése önkormányzati hatáskörből járási hivatali hatáskörbe kerül át:

  1. foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
  2. egészségkárosodási támogatás,
  3. gyermekfelügyeleti támogatás.

Tájékoztatom Önöket, hogy 2015. március 1. napját követően az ügyfélfogadás az alábbi helyeken történik,
a meghatározott ügyfélfogadási rend szerint:

a) 5630 Békés, Múzeum köz 1. szám alatt (Békési Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége):

  • Hétfő                8:00 – 15:00
  • Kedd                8:00 – 15:00
  • Szerda             8:00 – 18:00
  • Csütörtök        8:00 – 12:00
  • Péntek             8:00 – 12:00

Békésen az ügyek feldolgozása az alábbi települések vonatkozásában történik: Békés, Bélmegyer, Murony, Tarhos.

b) 5630 Mezőberény, Kossuth tér 1. szám alatt (Békési Járási Hivatal Mezőberényi Kirendeltség):

  • Hétfő                8:00 – 12:00
  • Kedd                nincs ügyfélfogadás
  • Szerda             13:00 – 18:00
  • Csütörtök        nincs ügyfélfogadás
  • Péntek             8:00 – 12:00

Mezőberényben az ügyek feldolgozása az alábbi települések vonatkozásában történik: Mezőberény, Köröstarcsa, Kamut.

A települési ügysegédi ügyfélfogadás változatlan formában marad, az alábbiak szerint:

Békési Járási Hivatal Települési Ügysegédei

(Polgármesteri Hivatalokban)

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Bélmegyer Ügysegéd

(5643 Bélmegyer, Petőfi u. 2.)

12-16 óráig        

Kamut Ügysegéd

(5673 Kamut,
Petőfi u. 106.)

  12-16 óráig      

Köröstarcsa Ügysegéd

(5622 Köröstarcsa,
Kossuth tér 7.)

      8-16 óráig  

Murony Ügysegéd

(5672 Murony,
Földvári u. 1.)

  8-12 óráig      

Tarhos Ügysegéd

(5641 Tarhos,
Petőfi u. 29.)

7.30-11.30 óráig        

Tisztelettel:
dr. Csarnai Judit s.k.
Hivatalvezető

Közigazgatási rezsicsökkentés

2015, június 10

Közigazgatási rezsicsökkentés

2015.06.10

Letöltés

A Kormány célul tűzte ki az állampolgárok és a vállalkozások széles körét terhelő fizetési
kötelezettségek enyhítésére irányuló állami rezsicsökkentést.

A Kormány döntött arról, hogy 10 milliárd forint összegű közigazgatási rezsicsökkentést
hajt végre
, melyet az állampolgárok véleményének és javaslatainak felhasználásával
kíván megvalósítani.

Ennek érdekében az állampolgárok és vállalkozások bevonásával konzultációt kezdeményez.
A konzultációban részt vevők számos hatósági eljárással kapcsolatos igazgatási
szolgáltatási díj és illeték megszüntetésével összefüggésben fejthetik ki véleményüket,
továbbá javaslatot tehetnek egy-egy további, általuk fontosnak tartott hatósági eljárás
díjmentessé tételére.

 

A konzultáció keretében az állampolgárok és a vállalkozások számára külön kérdőív került
összeállításra, melyek
kitöltése önkéntes és anonim. A két kérdőíven 9-9 hatósági eljárás
díjának vagy illetékének csökkentésére,
megszüntetésére tehet javaslatot a kitöltő,
valamint lehetősége van
további 1-1 díj vagy illeték csökkentését, megszüntetését ajánlani.

A kérdőívek kitöltésére 2015. június 5-től 2015. augusztus 6-ig van lehetőség.

A konzultáció lefolytatásának formái:

 

  • Papíralapú konzultáció

 

Az állampolgároknak lehetőségük van a kérdőíveket papír alapon kitölteniük, és leadniuk a
Kormányhivatalok ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben

  • Internetalapú konzultáció

A kérdőív kitölthető a www.kormanyhivatal.hu honlapon keresztül is. Az online kérdőívek
kitöltésére
2015. augusztus 6-án 24.00 óráig nyílik lehetőség.

Családtámogatási ellátások változásával kapcsolatos tájékoztató

2015, április 1

A kormányhivatalokhoz kerülnek 2015. április 1-jével a családtámogatási ellátások

Letöltés

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek április 1-jével a családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól.

 Ezzel a kormányhivatalok olyan ellátások folyósításában működnek közre, amelyek a megyében csaknem 57 ezer állampolgárt érintenek, így például az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a nagycsaládosok földgázár-kedvezménye és a fogyatékossági támogatás.

Változás továbbá, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképesség vizsgálatával kapcsolatos feladatok ugyancsak a kormányhivatalok hatáskörébe fognak tartozni.

A szervezeti átalakulás az ellátások szempontjából nem jelent változást, a Megyei Kormányhivatal az átvett feladatokat törekszik úgy megoldani, hogy az érintett ügyfelek részére a jogszerűen járó juttatások határidőben és változatlan összeggel megérkeznek az állampolgárokhoz, anélkül, hogy számukra érzékelhető lenne a szervezeti változás.

A közigazgatás e reformja óriási vívmánynak ítélhető, hiszen a családtámogatási ellátásokkal összefüggő kérelmeket kiterjedt intézmény hálózatban a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél is be lehet majd nyújtani.

A jogszabályváltozás eredményeképpen az ügyfeleknek kedvező változás, hogy ezután nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a lakóhelyükhöz közel is elindíthatják az ügyintézést, ezzel megvalósítva az államigazgatás átalakításának elsődleges célját a hatékonyabb ügyintézést, és az ügyfélbarát közigazgatás megteremtését.

Ügyfélszolgálatok elérhetőségei:

Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának ügyfélszolgálata

5600

Békéscsaba

Szabadság tér 7-9

Békési Járási Hivatal

5630

Békés

Kossuth utca 3

Békéscsabai Járási Hivatal, Kormányablak

5600

Békéscsaba

Szabadság tér 11-17

Gyomaendrődi Járási Hivatal

5500

Gyomaendrőd

Szabadság tér 1

Gyulai Járási Hivatal, Kormányablak

5700

Gyula

Petőfi tér 3

Mezőkovácsházi Járási Hivatal

5800

Mezőkovácsháza

Árpád utca 169

Orosházi Járási Hivatal, Kormányablak

5900

Orosháza

Szabadság tér 3

Sarkadi Járási Hivatal

5720

Sarkad

Szent István tér 7

Szarvasi Járási Hivatal

5540

Szarvas

Szabadság tér 25-27

Szeghalmi Járási Hivatal

5520

Szeghalom

Nagy Miklós utca 4

Parlagfű ellenőrzéssel kapcsolatos tájékoztató

2015, június 30

Tisztelt Termőföld-tulajdonos, Földhasználó!                                     Letöltés

A Békés Megyei Kormányhivatal ezúton tisztelettel felhívja a termőföld-tulajdonosok és földhasználók figyelmét, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetáció végéig folyamatosan fenntartani.”

A járási hivatalok 2015. július 1-től helyszíni szemle keretében ellenőrzik ennek betartását.

 

Aki a törvényi kötelezettségének nem tesz eleget, akár 5 millió forint növényvédelmi bírsággal is sújtható. A művelési kötelezettségüket elmulasztó földtulajdonosokkal, földhasználókkal szemben a jogszabály közérdekű védekezés elrendelését teszi lehetővé. Ezen munkák költségei a földtulajdonost terhelik.

A parlagfű által okozott rendkívül súlyos közegészségügyi, gazdasági probléma megoldása érdekében a Békés Megyei Kormányhivatal kéri Önöket, hogy tegyenek eleget növényvédelmi kötelezettségüknek!

 

Képviselőtestület

Polgármester

Kovács János László

Az önkormányzat összetétele:

Csicsári Tiborné    
Dán Márton    
Kecskeméti Istvánné    
Kovács Margit Róza    
Kovács Zoltán    
Papp János

A település jegyzője:

Hegedűs László  

Bizottságok

Bélmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága

Dán Márton  képviselő bizottság elnöke
Kecskeméti Istvánné  képviselő bizottsági tag
Kovács Margit képviselő bizottsági tag

Bélmegyer Község Önkormányzata
Képviselő-testületének Szociális Bizottsága

Papp János  képviselő bizottság elnöke
Csicsári Tiborné  képviselő bizottsági tag
Kecskeméti Istvánné  képviselő bizottsági tag
Baracskainé Szekeres Éva  nem képviselő külső bizottsági tag
Bauer Lászlóné  nem képviselő külső bizottsági tag

Helyi Értéktár

2016, január 27

HELYI ÉRTÉKEK BÉLMEGYEREN

Bélmegyer Község Önkormányzata 1.061.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet által kiírt „Nemzeti értékek és hungarikumok” pályázat I. célterületére. Ebből kívánjuk létrehozni a Bélmegyer Helyi Értéktárat. Településünk ugyanis számos értéket rejt: a Körös-Maros Nemzeti Park bélmegyeri területének növény- és állatvilága, a Wenckheim és a Kárászi vadászkastély, helyi termékek (méz, tejtermék), hogy csak néhány példát említsünk. Az idősebb generáció is őriz az utókor számára fontos szellemi vagy tárgyi értéket. Szükségesnek tartjuk, hogy felhívjuk a jövő nemzedék figyelmét a megőrzendő értékek fontosságára, a meglévő hagyományok továbbvitelére és a kialakítandó helyi értéktár jelentőségére, és megismertessük a település lakóival ezeket az értékeket.
Bélmegyer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete is megalakította a Helyi Értéktár Bizottságot. Ezt követően egy helyi értéklistát szeretnénk létrehozni a falu lakóinak segítségével. A Bizottság célja, hogy gondozza, dokumentálja Bélmegyer értékeit. Példaként szeretnénk bemutatni a lakosságnak Mezőberény működő értéktárát. Helyi értékeinket pedig egész napos rendezvény keretében kiállítással, előadással, helyi ízek kóstoltatásával, színpadi programokkal kívánjuk megismertetni.

A Bélmegyeri Települési Értéktár bővítésében, feltöltésében bárki részt vehet, a polgármesterhez címezve, írásban  javaslatot tehet, amelyet indokolni, szükség és lehetőség szerint dokumentálni kell.
Közös értékeink feltérképezésébe szeretnénk bevonni településünk lakóit, a civil szervezeteket, kulturális és oktatási intézményeket.
A beérkezett javaslatot az értéktár bizottság vizsgálja meg, a javaslattevőt szükség szerint hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a javaslattevő a hiánypótlásnak a megállapított határidőig nem tesz eleget, a bizottság érdemi tárgyalás nélkül az indítványt elutasítja. Az elutasítás nem akadálya annak, hogy a javaslattevő az értéktárba történő felvételt ismételten indítványozza. A hiánypótlást elmulasztó javaslattevőt a bizottságnak írásban erről a döntésről értesíteni kell.

Hogy lehet értéket javasolni?

Vegye sorra azokat a látnivalókat, érdekességeket, hagyományokat, hagyományőrzőket, természeti értékeket, épületeket, amelyeket Ön is szívesen megmutatna a Bélmegyerre érkező látogatóknak!

További terveinkről, a feladatokról folyamatosan tájékoztatjuk a falu lakosságát.

Kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre, hogy ötleteivel, javaslataival segítse ezt az értékmentő munkát!

Az alábbi linkre kattintva online válaszolhat a kérdésekre, vagy letöltheti azt szerkeszthető dokumentum fornában:

online kitölthető kérdőív

dokumentum letöltése


Elfogadott Helyi Értékek:

  1. Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága
  2. Wenckheim kastély
  3. Bélmegyeri akácméz
  4. Bélmegyeri disznótoros
  5. Kárászi vadászkastély
  6. Nátor János munkássága
  7. Sinka István munkássága
  8. Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa
  9. Hájas tészta
  10. Bélmegyeri Vadászati lehetőség

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Bélmegyer Község Önkormányzat, Képviselő-testülete a Települési Értéktár Bizottság működési szabályzatát a magyar nemzeti értékek és Hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a következő képpen határozza meg: Dokumentum letöltése


KIVONATOK:

27/2015.(VI.30.) számú Képviselő-testületi határozat:

Bélmegyer Község Önkormányzat Képviselő-testülete az előterjesztés alapján a bélmegyeri helyi települési értéktár bizottság létrehozásával, egyidejűleg a szervezeti és működési szabályzatával egyetért és az SZMSZ szabályzatot 9 fő bizottsági taggal elfogadja: Dokumentum letöltése

28/2015.(VI.30.) számú Képviselő-testületi határozat:

Bélmegyer Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi települési értéktár bizottságba az alábbi személyeket választotta meg: Dokumentum letöltése

 

Kérdőív

Bővebben a kérdőívről és a letölthető dokumentumokról: HELYI ÉRTÉKEK BÉLMEGYEREN

A Bélmegyeri Települési Értéktár bővítésében, feltöltésében bárki részt vehet,
a polgármesterhez címezve, írásban  javaslatot tehet:

Elfogadott Helyi Értékek

2016, január 27

Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága
Jelenlegi ismereteink szerint a Körös-Maros Nemzeti Park Bélmegyeren található 644 hektáros védett, 82 hektáron fokozottan védett területének környékét már a honfoglalás kori idők előtt is erdők borították, melyek már a XIII. századi írásos emlékekben is megemlített Fás települést ölelték körül. A „Fás puszta" a Szikes legelőn álló magányos, több száz éves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdős sztyep látványát idézi.
A Nemzeti Park e tájképileg egyik legszebb területét Magyarország utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyesei között tartják számon. Ez az élőhely azért képvisel kiemelkedő értéket, mert valamikor az Alföld jellegzetes erdőtársulása volt, melyből mára csupán néhány helyen maradtak meg állományok a Tiszántúlon.
Ezek közül a Bélmegyeri a legjelentősebb. A sziki tölgyesek eredete máig vitatott, de speciális jegyeket mutató, önálló erdőtársulásnak lehet tekinteni. Néhányan a magas árterek keményfás ligeterdőinek a folyószabályozásokat követő elszikesedésével hozzák összefüggésbe kialakulásukat, speciális, Szikesekhez kötődő növényfajaik nagy része viszont azt sugallja, hogy állományaik már jóval korábban kialakulhattak... Tovább »»


Wenckheim kastély
A törökök kiűzése után Békés Megye nagy részét így a Bélmegyeri határt is Harruckern János hadiszállító kapta meg érdemei elismeréseként. Később a Wenckheim család birtokába került. A fás pusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette romantikus-eklektikus stílusban 1855 és 1862 között, Ybl Miklós tervei alapján, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak, vagy az egykori angolkert maradványai, a több mint 100 éves fák... Tovább »»


Bélmegyeri akácméz
Magyarország erdőterületének több mint 1/5 akácerdő. Hazánkban a szikesek kivételével minden talajon telepíthető.

 A magyar akácméz megkülönböztető minőségi jellemzőinek kialakulásához az igen kedvező éghajlaton kívül összefüggő akácerdők, egy különleges képességű méhfajta, egy sajátságos méhészeti technológia és egyéb kedvező környezeti hatások kellenek. Bélmegyer határában jelentős területű akácerdő, az utak árkok mentén nagyszámú akácfa található, így településünk jó adottságokkal rendelkezik akácméz készítéséhez. A helyi méhészek különös gonddal készítik fel a méhcsaládokat az akácvirágzásra, jó minőségű akácméz nyerése érdekében... Tovább »»


Bélmegyeri disznótoros
A disznóvágásnak több évszázadra visszanyúló tradíciója van a mi falunkban is. A nagy lakomák mellett számtalan néprajzi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Disznótorokat általában nagyobb, fontosabb családi ünnepségek, jelentősebb események előtt, vagy utána tartották falunkban... Tovább »»


Kárászi vadászkastély
Svájci vadászkastélyok mintájára formálódott épület vadászat céllal, Kárász Imre fennhatósága alatt épült Bélmegyer külterületén az erdőbe, romantikus – eklektikus stílusban. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Vadászvendégek a kastély közvetlen környezetében fácánra és zárt vadaskertben vaddisznóra vadászhatnak...Tovább »»


Nátor János munkássága
1925. augusztus 14-én született Újkígyóson, szegény család fiaként. Édesapja egyszerű kisiparos szabó mester volt, aki sokat dolgozott azért, hogy gyermekeit iskolába járathassa.
Jó tanulmányi eredménnyel jeleskedett iskolai évei alatt. Eredetileg újságíró akart lenni, illetve német és szerb – horvát nyelven is tanult. 1945-ben Nyíregyházán jegyzői oklevelet szerzett. 1947-ben Bélmegyer községben vezető jegyzői kinevezést kapott. Bélmegyer abban az időben a lakosok és a falu vezetőinek kitartó, áldozatos munkájának köszönhetően egy dinamikusan fejlődő település volt...Tovább »»


Sinka István munkássága
1897-ben született Nagyszalontán bojtár majd juhász lett, később feleségül vette Pap Piroskát és 1920-ban Vésztőre telepedett, majd még kétszer kötött házasságot. Sinka István költő 1920-1924 között az akkor még nem önálló Bélmegyer település határában, Gereblyés-pusztán juhászkodott, amiről több versében is megemlékezik...Tovább »»


Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa
Amíg az Öreg hölgy őrt áll a bekötőútnál, a falut elkerüli a baj. Anyai nagyapám a nagyapjától hallotta ezt a legendát. Az „Öreg hölgy” nem egy idős asszony volt, hanem egy fűzfa, mely a Vésztő felől Bélmegyerre tartó út mellett terebélyesedett, és amikor száz évvel ezelőtt százesztendősnek mondták, már akkor is kétszázötven éves volt.
Szelekovszky László elkötelezett természetvédő 2015-ben javasolta az év fája címre az alábbi leírással...Tovább »»


Hájas tészta
Készítéséhez mindenképpen disznóhájat kell használni, bár van, ahol libahájjal is készítenek hajtogatott leveles tésztát. Igazi friss disznóhájhoz elsősorban a hashártyát kitöltő úgynevezett fodorháj szükséges, ahhoz viszont leginkább csak disznótorok idején, vagyis télen lehet hozzájutni.
A szilvalekváros hájas emberemlékezet óta a disznótorok és a farsangi időszak jellegzetes házi süteménye...Tovább »»


Bélmegyeri Vadászati lehetőség
Bélmegyeri környéke hosszú ideje az ország egyik legjobb vadász területének számít. A különleges természeti értékekben bővelkedő környék a II. világháború után, a hatvanas-hetvenes években jelentős fejlődésen ment keresztül.
Bélmegyeren lőtték az országban az első kotlós nevelésű, „ezres teríték” fácánt. Sokáig ezek a szárnyasok biztosították Bélmegyer legjelentősebb vonzerejét.Tovább... »»


Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága

2016, február 4

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételéhez

I. A javaslattevő adatai

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Kovács János


2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám: 0630/ 635-8997
E-mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. A TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

 1. A települési érték megnevezése:

Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága


 2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  • épített környezet
  • ipari és műszaki megoldások
  • kulturális örökség
  • sport
  • természeti környezet
  • turizmus és vendéglátás
  • agrár- és élelmiszergazdaság

 

 3. A települési érték fellelhetőségének helye:

Bélmegyer, Fáspuszta


4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Jelenlegi ismereteink szerint a Körös-Maros Nemzeti Park Bélmegyeren található 644 hektáros védett, 82 hektáron fokozottan védett területének környékét már a honfoglalás kori idők előtt is erdők borították, melyek már a XIII. századi írásos emlékekben is megemlített Fás települést ölelték körül. A „Fás puszta" a Szikes legelőn álló magányos, több száz éves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdős sztyep látványát idézi.

A Nemzeti Park e tájképileg egyik legszebb területét Magyarország utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyesei között tartják számon. Ez az élőhely azért képvisel kiemelkedő értéket, mert valamikor az Alföld jellegzetes

erdőtársulása volt, melyből mára csupán néhány helyen maradtak meg állományok a Tiszántúlon. Ezek közül a Bélmegyeri a legjelentősebb.

A sziki tölgyesek eredete máig vitatott, de speciális jegyeket mutató, önálló erdőtársulásnak lehet tekinteni. Néhányan a magas árterek keményfás ligeterdőinek a folyószabályozásokat követő elszikesedésével hozzák összefüggésbe kialakulásukat, speciális, Szikesekhez kötődő növényfajaik nagy része viszont azt sugallja, hogy állományaik már jóval korábban kialakulhattak.

Uralkodó fafaja a kocsányos tölgy, második lombkoronaszintet alkot benne a mezei és a tatárjuhar, a mezei és a vénic-Szil, valamint cserjeszintjében megjelenik a fagyal, az egybibés galagonya, a varjútövis benge és a kökény. Az idősebb állományok alatt tavasszal geofiton növényzetet találunk, odvas keltike és salátaboglárka tömegével. A Sziki tölgyes tisztásain és az erdők szegélyzónájában lévő sziki erdős sztyep társulás jellemző növényfajai a réti őszirózsa, a sziki kocsord, a fátyolos nőszirom, néhol az aranyfürt és a fogaslevelű bükköny is megtalálható. Az először itt, a Szilvási-erdő tisztásán 1870-ben Borbás Vince által megtalált és innen leírt védett növényfajunk, a sziki lórom külön is említést érdemel.

A Bélmegyeri Fás puszta zoológiai szempontból is kiemelkedő értékekkel bír. A területen él egy, fejlődésében a sziki kocsordhoz kötődő veszélyeztetett lepkefajunk, a nagy szikibagoly lepke, melynek világállománya döntően hazánkra koncentrálódik. Magyarországi előfordulási helyei közül is kiemelkedik azonban a Fáspuszta, ahol jelenlegi ismereteink szerint a világ egyik legerősebb populációja él ennek a fajnak. Szintén kiemelkedő jelentőségű lepkefaja a területnek a Száraz, erdős Sztyep jellegű tölgyesekhez kötődő, balkáni-kis ázsiai elterjedésű magyar tavaszi-fésűsbagoly. A Nemzeti Park e részterületén, viszonylag kis kiterjedése ellenére olyan további értékeket találunk, mint a fekete gólya, a rétisas, a barna kánya, vagy az évtizedek óta létező gémtelep.

Kis területe, sérülékenysége miatt központi, fokozottan védett része nem látogatható.

5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A természet kincseinek értéke mindannyiunknak fontos, nem csak a természetvédőknek. Különösen fontos ez a Bélmegyerieknek, mivel községünkben a körülmények szerencsés alakulása következtében fennmaradt ez az ősi növénytársulás és szeretnénk megőrizni az utókor számára. A természetvédelmi terület, a „fás puszta" az egyik olyan érték, melynek révén falunkat ismerik az országban és a nagyvilágban.

_____________________________________________________________________________

6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.kmnp.hu/index.php?pg=menu 1020
http://gombamania.blogspot.hu/2013/05/a-fas-puszta.html
http://www.belmegyer.hu/belmegyeri_faspuszta
http://www.kvte.hu/kalauz/jfasbelm.htm

Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

2/2015 (X20) BÉB határozat letöltése


   

Wenckheim kastély

2016, február 4

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételéhez

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

      1. Ajavaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

 Kovács János


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám: 0630/635-8997
E-mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKADATAI

    1. A települési érték megnevezése:

Wenckheim kastély


    2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  • épített környezet
  • ipari és műszaki megoldások
  • kulturális Örökség
  • sport
  • természeti környezet
  • turizmus és vendéglátás
  • agrár- és élelmiszergazdaság

 

    3. A települési érték fellelhetőségének helye:

Bélmegyer, Fáspuszta


    4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A törökök kiűzése után Békés Megye nagy részét így a Bélmegyeri határt is Harruckern János hadiszállító kapta meg érdemei elismeréseként. Később a Wenckheim család birtokába került. A fás pusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette romantikus-eklektikus stílusban 1855 és 1862 között, Ybl Miklós tervei alapján, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak, vagy az egykori angolkert maradványai, a több mint 100 éves fák.

A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült.

Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el.

A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll. Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze.

A második világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Wenckheim Fülöp volt.

A 23 szobás saroktornyos, romantikus vadászkastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a Békés Megyei Onkormányzat tulajdonában volt, 1994-ben fel is újították. 2000-ben kiürítették. 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.

  

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Az Ybl Miklós által tervezett Wenckheim kastély községünk valaha épült legimpozánsabb épülete. Épített környezetünk gyöngyszeme, amely településünkre sok látogatót, turistát vonzott és vonz a mai napig.

__________________________________________________________________________________

 

 6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm
http://www.wenckheim.hu/belmegyer.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-vad"/6C3%A1szkast'6C3%A91y
http://www.yblarchiv.hu/meglevo-epuleteiskastelvok/faspuszta-wenckheim-vadaszkastely/

Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

3/2015 (X20) BÉB határozat letöltése


  

Bélmegyeri akácméz

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri akácméz”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

      Kovács Zoltán


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám: 0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

  1. A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri akácméz


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

      3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Magyarország erdőterületének több mint 1/5 akácerdő. Hazánkban a szikesek kivételével minden talajon telepíthető.

 A magyar akácméz megkülönböztető minőségi jellemzőinek kialakulásához az igen kedvező éghajlaton kívül összefüggő akácerdők, egy különleges képességű méhfajta, egy sajátságos méhészeti technológia és egyéb kedvező környezeti hatások kellenek. Bélmegyer határában jelentős területű akácerdő, az utak árkok mentén nagyszámú akácfa található, így településünk jó adottságokkal rendelkezik akácméz készítéséhez. A helyi méhészek különös gonddal készítik fel a méhcsaládokat az akácvirágzásra, jó minőségű akácméz nyerése érdekében.

Az akácméz páratlan különlegességét igazán csak az érzékszervi vizsgálatok során lehet felfedezni, Az igazi akácméz harmonikus ízű, akácvirág illatú, édes, lágy méz. Színe csaknem színtelentől az enyhén sárgás árnyalatig terjedhet. Jelentős gyümölcscukor tartalma miatt sokáig folyékony marad. Jó fertőtlenítő hatású. Köhögés ellen, valamint a gyomorsav túltengés miatti emésztési zavarok ellen is ajánlott. A Bélmegyeri méhészek jelentős mennyiségű, jó minőségű akácmézet állítanak elő évről évre. Az utóbbi időkben már nem csak nagy tételben, hanem kis kiszerelésben, díszcsomagolásban is megjelent a Bélmegyeri akácméz.

      5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Településünkön a méhészkedés évekkel korábbra vezethető vissza. Méhészeink a több éves tapasztalatokra építve alkotják meg precíz, finom és lágy nektarinjukat a természetben érlelt és becsben tartott méhcsaládok segítségével. Természetesen ezt a helyi természeti adottságok teszik lehetővé.

A helyi gasztronómiában jelentős szerepe van az itt megtermelt akácméznek., a méhészeknek pedig jelentős bevételi forrás. Remény van arra, hogy a helyi feldolgozás is nagyobb méreteket fog ölteni és az akácméz a falu egyik meghatározó terméke lesz.

___________________________________________________________________________

      6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,

honlapok, multimédiás források):

Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

5/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Bélmegyeri disznótoros

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri disznótoros”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Kovács Margit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri disznótoros


       2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A disznóvágásnak több évszázadra visszanyúló tradíciója van a mi falunkban is. A nagy lakomák mellett számtalan néprajzi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Disznótorokat általában nagyobb, fontosabb családi ünnepségek, jelentősebb események előtt, vagy utána tartották falunkban.

A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapokban (hagyományosan a karácsony előtti, illetve a januári napokban) a paraszti udvarok egyik különösen jelentős és várt családi, közösségépítő eseménye volt. Ilyenkor összegyűlt a rokonság, barátok, szomszédok, és sokszor az egész napos munka után este a jól megérdemelt, órákon át tartó házi mulatsággal zárult a disznótor.

A hagyományos, gazdag vacsora többnyire húslevessel kezdődött, töltött káposztával, toroskáposztával, sült hurkával, kolbásszal, fokhagymás sülttel, oldalassal, pecsenyével folytatódott, hájas pogácsával, rétessel, fánkkal.

     5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A falusi disznótor évszázados közösségi tevékenység, egy magyar társas munkaszokás, a disznóvágás megőrzött hagyomány, mely az élelmiszeriparban és a gasztronómiában egyaránt nagy segítségünkre van, hiszen rámutat arra, hogy a sertéshús feldolgozásának a paraszti közösségekben kialakult gazdasági és közösségi hagyományai,

ideértve a disznótor szokásrendjét, is speciálisan magyar értéknek tekinthetőek. Bélmegyeren napjainkban is jelentős családi esemény a disznótor.

A helyi alapanyagok és tájjellegű ételek megjelenése a vendéglők étel választékában nagy jelentőségű a turizmus szempontjából is. A hazai és külföldi vendégek többsége a helyi specialitásokat szeretné megkóstolni és szemrevételezni.

___________________________________________________________________________

      6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,

honlapok, multimédiás források):


 

Dátum: 2015. 10. 06.

 


Dokumentum letöltése

7/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


  

  

Kárászi vadászkastély

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Kárászi vadászkastély”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Csupászné Szűcs Edit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Kárászi vadászkastély


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer – Kárászmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Svájci vadászkastélyok mintájára formálódott épület vadászat céllal, Kárász Imre fennhatósága alatt épült Bélmegyer külterületén az erdőbe, romantikus – eklektikus stílusban. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Vadászvendégek a kastély közvetlen környezetében fácánra és zárt vadaskertben vaddisznóra vadászhatnak. Igény szerint vadászatokat szerveznek a környező vadászterületekre is, ahol nyúl, őzbak, vadkacsa elejtésére is van lehetőség.

 Az egyszintes épület sarkán egy kétszintes kilátó áll, melyről jól belátni a vadászterületet. A kastély építése az 1860-as évekre tehető. Folyamatosan a Kárász dinasztia kezében volt a terület, Kárász Benjámint 1848-ban kinevezték Csongrád megye főispánjává, de aztán hamar le is tartóztatták 1848-as tevékenysége miatt. II. Kárász Miklós császári és királyi főhadnagyhoz kötődik a kastélyban egy régi felirat:

„ Én vagyok az Úr a bagolyvárban, fütyülök az egész világra.”

Jelenleg a kastély vadászházként, és panzióként működik.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A kedvező földrajzi, természeti adottságokat felismerve építtette erre a helyre Kárász Imre a vadászkastélyt. Az idő őt igazolta. A romantikus stílusban épült remekmű napjainkban is nagy vonzóerővel bír a turisták körében.

A régi történelmi vadászkastélyt sok turista keresi fel vadászat céljából, hiszen sok apróvad található környékünkön, de nem csak a vadászni vágyók jönnek el a kastélyba, hanem akik nyugodt és békés időt szeretnének eltölteni a természetben.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://vadaszhaz.hu/index2.php
http://www.kastelyok.eu/content/békés-megye#Kárász- kastélyBélmegyer
http://vadaszhaz.hu/index.php
http://www.magyarszallashelykeresok.hu/bekes/belmegyer/belmegyeri-vadasz...


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

4/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Nátor János munkássága

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Nátor János munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Szodorai Ágnes


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Nátor János munkássága


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1925. augusztus 14-én született Újkígyóson, szegény család fiaként. Édesapja egyszerű kisiparos szabó mester volt, aki sokat dolgozott azért, hogy gyermekeit iskolába járathassa.
Jó tanulmányi eredménnyel jeleskedett iskolai évei alatt. Eredetileg újságíró akart lenni, illetve német és szerb – horvát nyelven is tanult. 1945-ben Nyíregyházán jegyzői oklevelet szerzett. 1947-ben Bélmegyer községben vezető jegyzői kinevezést kapott. Bélmegyer abban az időben a lakosok és a falu vezetőinek kitartó, áldozatos munkájának köszönhetően egy dinamikusan fejlődő település volt. Bélmegyer akkori vezetői közül Nátor János volt az aki a legelszántabban, legkitartóbban dolgozott a falu fejlődése érdekében.

Az 1956-os eseményeket Bélmegyeren élte meg, ahol a lakosok továbbra is megtartották vezetőnek. A megtorlások idején sokat szenvedett, 90 napot börtönben töltött. Szabadulása után büntetésből a szeghalmi járás pénzügyi osztályára került, ahol szorgalmas munkája eredményeként hamarosan előléptették csoportvezetővé, amihez akkor még szükséges volt a belügyminiszter engedélye is. Ez idő alatt több felsőfokú vizsgát tett pénzügyi és tervezési munkájához kapcsolódóan.
Kitüntetései: Munka Érdemrend ezüst fokozata, többszörös kiváló pénzügyi és tervezési elismerések, főtanácsosi és Szeghalom város Pro Urbe kitüntetése, a politikai üldözöttek javaslatára az 1956-os emlékérem és tulajdonosi elismerő oklevele.
Nyugdíjas korában hazajött Újkígyósra, ahol azonnal belevetette magát a nagyközség fejlesztésébe

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Nátor János munkássága nagyban elősegítette Bélmegyer fejlődését. Mind pénzügyi és területi fejlesztése terén sokat tett a falu érdekében. Meghatározó személyisége méltán érdemelte ki a falu tiszteletét.  Neve elválaszthatatlan Bélmegyer 1946 évi megalakulása utáni dinamikus fejlődésétől


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://ujkigyos.hu/id-nator-janos
http://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1955_05/?pg=99&layout=s
 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

9/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Sinka István munkássága

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Sinka István munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Szodorai Ágnes


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Sinka István munkássága


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1897-ben született Nagyszalontán bojtár majd juhász lett, később feleségül vette Pap Piroskát és 1920-ban Vésztőre telepedett, majd még kétszer kötött házasságot. Sinka István költő 1920-1924 között az akkor még nem önálló Bélmegyer település határában, Gereblyés-pusztán juhászkodott, amiről több versében is megemlékezik. A  földosztáskor a hálás helybeliek a költőnek is juttattak földet.  

1934-ben került az irodalmi életbe. Vereseiben arról írt, hogy a pásztorélet nemcsak nyomorult és kiszolgáltatott sorsot jelentett, hanem lélekölő magányt és a felemelkedés, a művelődés lehetetlenségét is. Költészete a pásztorélet  harmatos idilljeit, a szerelem fiatalos örömét is megszólaltatta (Valaki a ligetben, Bődi Mariska), de az "ősök" sorsa és személyes tapasztalatai végül is pesszimistává alakították világképét. Sokat nyomorgott, éhezett, de remekműveket alkotott élete során.
1969-ben hunyt el Budapesten.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Sinka István remek művei mellett Kossuth-díjas költő, író.
Bélmegyer számára jelentős értéket képvisel, hogy a közelben élt és alkotott, osztozott az itt élő emberek sorsában. Ez a táj, a természet ihlette munkásságának jelentős részét.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/309.html
http://www.wenckheim.hu/belmegyer.htm
http://www.kvte.hu/ksar/t64.htm
http://www.ekvilibrium.hu/Konyvkiadas/Elohang.pdf

 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

10/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa

2016, február 15

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Hirjákné Bartyik Erika


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Amíg az Öreg hölgy őrt áll a bekötőútnál, a falut elkerüli a baj. Anyai nagyapám a nagyapjától hallotta ezt a legendát. Az „Öreg hölgy” nem egy idős asszony volt, hanem egy fűzfa, mely a Vésztő felől Bélmegyerre tartó út mellett terebélyesedett, és amikor száz évvel ezelőtt százesztendősnek mondták, már akkor is kétszázötven éves volt.

Szelekovszky László elkötelezett természetvédő 2015-ben javasolta az év fája címre az alábbi leírással:

A Sebes- Körös egykori feltöltődött mellék-, illetve fattyúágának partján levő puhafás ligeterdő matuzsálem korú maradványfája ez a törékeny fehér fűz fa.
Teljesen véletlenül menekült meg az emberi pusztítások elől, aki későbbi időkben pedig a feltűnően nagy törzskerületű, impozáns látványának köszönhetően menekült meg. Az öreg fehér fűz külön nevet is kapott, "Idős Fehér Hölgy" néven.
Az 1980-as években megyei védettséget kapott, amely a jelen törvények szerint helyi védettségűnek minősült át. Ma már Békés megye legöregebb fehér fűzfájának tekinthetjük. Látványa lenyűgöző, minden arra járó igyekszik megörökíteni, képet készíteni róla.
Jellemző a fa iránti tisztelet, úgy a Közút Kezelő NZrt., mint a helyi önkormányzat igyekszik a hosszú távú megtartását elősegíteni. Két legnagyobb ágát drótkötéllel összebilincselték, egyik vízszintes elágazást pedig alátámasztották.
Az „Idős Fehér Hölgy” fehér fűz fa országosan is nyilván van tartva a "Magyarország faóriásai és famatuzsálemei" Bartha Dénes által szerkesztett erdészettörténeti kötetben. Továbbá a "Magyarországi települések védett természeti értékei" című, Tardy János szerkesztette könyvében, illetve Békés megye számos természetvédelmi kiadványában.

A fa adatai
Fa elhelyezkedése:                                            Bélmegyer, EOV X:172.130 Y:814.576
Faj:                                                                         Fehér fűz
Kora:                                                                     380 év
Magassága:                                                        20 m
Törzskerület:                                                       780 cm

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Már, oly sok éve családtagja a falunak és lakóinak, hogy tényleg egy bizonyos védettséget nyújt számunkra, ezért Bélmegyer nagy becsben tartja e természeti kincset, amely mint egy védőszent áll hosszú-hosszú évek óta a falu bejáratától néhány száz méterre.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/a_belmegyeri_oreg_holgy/
http://www.nevezetesfak.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_belmegyeri_oreg_holgy/
http://belmegyer.hu/kozsegunkrol
http://www.bekesvidek.hu/Belmegyer

 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

1/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


   

Hájas tészta

2016, február 15

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Hájas tészta”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Csupászné Szűcs Edit


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Hájas tészta


     2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Készítéséhez mindenképpen disznóhájat kell használni, bár van, ahol libahájjal is készítenek hajtogatott leveles tésztát. Igazi friss disznóhájhoz elsősorban a hashártyát kitöltő úgynevezett fodorháj szükséges, ahhoz viszont leginkább csak disznótorok idején, vagyis télen lehet hozzájutni.
A szilvalekváros hájas emberemlékezet óta a disznótorok és a farsangi időszak jellegzetes házi süteménye. És nem véletlen a szilvalekvár-töltelék: a hájas tészta ugyanis értelemszerűen zsíros, nehezen emészthető, míg a szilvalekvár éppen az emésztést segíti.
Hozzávalók és készítés: 50 deka sertésháj, 70 deka liszt, 2 tojássárgája, 2,5 deci langyos víz, 2 evőkanál ecet, pici só, szilvalekvár.
A hájat lehártyázzuk, majd húsdarálón átdaráljuk. 25 deka lisztet a hájjal és az ecettel összedolgozunk, majd hűtőbe tesszük. A maradék 50 deka lisztet és a két tojássárgáját a sóval és langyos vízzel összegyúrjuk. A tésztát kinyújtjuk, és rákenjük a hűtőből kivett lisztes hájat. Háromszorosan egymásra hajtjuk háromszor, közben mindig egy-egy félórára a hűtőben pihentetjük. Miután negyedszerre is kinyújtottuk, körülbelül 6×6 centis kockákra vágjuk, a közepére egy kanál lekvárt teszünk, és félbehajtjuk. Tepsire rakva előmelegített forró sütőben, közepes lángon megsütjük. Porcukorral gazdagon meghintve tálaljuk.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A tészta minden nap asztalra kerül valamilyen formában, főve vagy sütve. Ősidők óta tradicionális a falvakban így Bélmegyeren is a tészta, a kenyér és nem utolsósorban a friss házi tojás.
Anyáink, nagyanyáink sokféle tésztát, süteményt készítettek, a hájas tészta az egyik olyan hagyományos sütemény, ami a mai napig változatlanul a régi recept szerint készül.
A gasztronómiában a régi ételek nagy szerepet töltenek be mind a helyiek és turisták számára.
A falusi turisztika egyik alapvető jellegzetessége a régmúlt mai napig becsben tartott édességeinek bemutatása, megőrzése.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

6/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Bélmegyeri Vadászati lehetőség

2016, február 15

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri Vadászati lehetőség”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Kovács János


     2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri Vadászati lehetőség


     2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


     4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Bélmegyeri környéke hosszú ideje az ország egyik legjobb vadász területének számít. A különleges természeti értékekben bővelkedő környék a II. világháború után, a hatvanas-hetvenes években jelentős fejlődésen ment keresztül.

Bélmegyeren lőtték az országban az első kotlós nevelésű, „ezres teríték” fácánt. Sokáig ezek a szárnyasok biztosították Bélmegyer legjelentősebb vonzerejét.
Azután, a visszaemlékezések szerint, érdekes módon a dámszarvasok is megjelentek az itteni erdőkben. Az első nőstény borjút a helyi erdész hozta, hogy meglepje vele a kislányát. A kislány felnevelte, és amikor megnőtt szabadon engedte. Amikor az állat ivaréretté vált, egy bika is érkezett hozzá, mellyel letették a populáció alapjait. A vadgazdálkodásban kevésbé érhető tetten a közvetlen szaporítás, de a párosujjú patás így is egyre elterjedtebbé vált, a falu környéke pedig mind felkapottabbá a vadászok körében. A Bélmegyeri vadászterületen néhány évtizede Kádár János és Brezsnyev is megfordult.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A vadban gazdag területnek és a kiváló természeti adottságoknak köszönhetően Bélmegyer határa a megye egyik legjobb vadász területe. A vadakkal teli erdők meghatározó értékei Bélmegyernek és a helybéli és vendégvadászoknak és közvetve a helyi lakosoknak is.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.vadasztarsasag-belmegyer.com/
http://www.visitbekes.hu/Bélmegyeri Vadászkastély
http://www.visitbekes.hu/Belmegyer

 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

8/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Közadattár

Bélmegyer Község Önkormányzatának

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti részletes adatok (feltöltés alatt)

       I. Szervezeti, személyzeti adatok

 I. 1. Kapcsolat, szervezet, vezetők

  1. 1. 1. Önkormányzat

  • Alapadatok (elérhetőségi adatok, szervezeti struktúra)

  • Polgármester

  • Alpolgármester

  • Képviselő-testület

  • Bizottságok

  1. 1. 2.   Közös Önkormányzat

    • Alapadatok (elérhetőségi adatok, szervezeti struktúra)

    • Jegyző

    • Szervezeti egységek

1.2.A felügyelt költségvetési szervek

1.3.Gazdálkodó szervezetek

1.4.Közalapítványok

1.5.Lapok

1.6.Felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv

  • Önkormányzat

  • Közös Önkormányzat

1.7. Költségvetési szervek

II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

2.1.A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

2.2.A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok

2.3.Közszolgáltatások

2.4. A szerv nyilvántartásai

2.5.Nyilvános kiadványok

2,6.Döntéshozatal, ülések

  • Testületi ülések, közmeghallgatások

2.7.A szerv döntései, koncepciók, tervezetek, javaslatok

  • Rendeletek

  • Koncepciók

2.8.Pályázatok

2.9 Hirdetmények

2.10.Közérdekű adatok igénylése

III. Gazdálkodási adatok

    3.1 A Működés törvényessége, ellenőrzések

         3.1.1. Vizsgálatok ellenőrzések listája

         3.1.2. Az Állami Számvevőszék ellenőrzései

         3.1.3.Egyéb ellenőrzések, vizsgálatok

     3.1.4. A működés eredményessége, teljesítmény

     3.1.5. Működési statisztika

3.2 Költségvetések, beszámolók

     3.2.1 Számviteli beszámolók

     3.2.2. Éves költségvetések

     3.2.3.A költségvetés végrehajtása

3.3. Működés

     3.3.1.A foglalkoztatottak

     3.3.2. Támogatások

     3.3.3. Szerződések

    3.3.4.Koncessziók

    3.3.5 Egyéb kifizetések

    3.3.6. Európai Unió által támasztott fejlesztések

    3.3.7. Közbeszerzések

PDF letöltése

Önkormányzati választások

2014, október 20

Bélmegyer települési választás eredményei

Szavazóköri eredmények

A polgármester

Kovács János László
Független

 

A települési képviselőtestület
tagjainak száma :

 6  fő

Az önkormányzat összetétele:

Csicsári Tiborné FIDESZ-KDNP
Dán Márton Független
Kecskeméti Istvánné Független
Kovács Margit Róza Független
Kovács Zoltán Független
Papp János FIDESZ-KDNP