Térkép nézet

Elfogadott Helyi Értékek

2016, január 27

Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága
Jelenlegi ismereteink szerint a Körös-Maros Nemzeti Park Bélmegyeren található 644 hektáros védett, 82 hektáron fokozottan védett területének környékét már a honfoglalás kori idők előtt is erdők borították, melyek már a XIII. századi írásos emlékekben is megemlített Fás települést ölelték körül. A „Fás puszta" a Szikes legelőn álló magányos, több száz éves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdős sztyep látványát idézi.
A Nemzeti Park e tájképileg egyik legszebb területét Magyarország utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyesei között tartják számon. Ez az élőhely azért képvisel kiemelkedő értéket, mert valamikor az Alföld jellegzetes erdőtársulása volt, melyből mára csupán néhány helyen maradtak meg állományok a Tiszántúlon.
Ezek közül a Bélmegyeri a legjelentősebb. A sziki tölgyesek eredete máig vitatott, de speciális jegyeket mutató, önálló erdőtársulásnak lehet tekinteni. Néhányan a magas árterek keményfás ligeterdőinek a folyószabályozásokat követő elszikesedésével hozzák összefüggésbe kialakulásukat, speciális, Szikesekhez kötődő növényfajaik nagy része viszont azt sugallja, hogy állományaik már jóval korábban kialakulhattak... Tovább »»


Wenckheim kastély
A törökök kiűzése után Békés Megye nagy részét így a Bélmegyeri határt is Harruckern János hadiszállító kapta meg érdemei elismeréseként. Később a Wenckheim család birtokába került. A fás pusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette romantikus-eklektikus stílusban 1855 és 1862 között, Ybl Miklós tervei alapján, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak, vagy az egykori angolkert maradványai, a több mint 100 éves fák... Tovább »»


Bélmegyeri akácméz
Magyarország erdőterületének több mint 1/5 akácerdő. Hazánkban a szikesek kivételével minden talajon telepíthető.

 A magyar akácméz megkülönböztető minőségi jellemzőinek kialakulásához az igen kedvező éghajlaton kívül összefüggő akácerdők, egy különleges képességű méhfajta, egy sajátságos méhészeti technológia és egyéb kedvező környezeti hatások kellenek. Bélmegyer határában jelentős területű akácerdő, az utak árkok mentén nagyszámú akácfa található, így településünk jó adottságokkal rendelkezik akácméz készítéséhez. A helyi méhészek különös gonddal készítik fel a méhcsaládokat az akácvirágzásra, jó minőségű akácméz nyerése érdekében... Tovább »»


Bélmegyeri disznótoros
A disznóvágásnak több évszázadra visszanyúló tradíciója van a mi falunkban is. A nagy lakomák mellett számtalan néprajzi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Disznótorokat általában nagyobb, fontosabb családi ünnepségek, jelentősebb események előtt, vagy utána tartották falunkban... Tovább »»


Kárászi vadászkastély
Svájci vadászkastélyok mintájára formálódott épület vadászat céllal, Kárász Imre fennhatósága alatt épült Bélmegyer külterületén az erdőbe, romantikus – eklektikus stílusban. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Vadászvendégek a kastély közvetlen környezetében fácánra és zárt vadaskertben vaddisznóra vadászhatnak...Tovább »»


Nátor János munkássága
1925. augusztus 14-én született Újkígyóson, szegény család fiaként. Édesapja egyszerű kisiparos szabó mester volt, aki sokat dolgozott azért, hogy gyermekeit iskolába járathassa.
Jó tanulmányi eredménnyel jeleskedett iskolai évei alatt. Eredetileg újságíró akart lenni, illetve német és szerb – horvát nyelven is tanult. 1945-ben Nyíregyházán jegyzői oklevelet szerzett. 1947-ben Bélmegyer községben vezető jegyzői kinevezést kapott. Bélmegyer abban az időben a lakosok és a falu vezetőinek kitartó, áldozatos munkájának köszönhetően egy dinamikusan fejlődő település volt...Tovább »»


Sinka István munkássága
1897-ben született Nagyszalontán bojtár majd juhász lett, később feleségül vette Pap Piroskát és 1920-ban Vésztőre telepedett, majd még kétszer kötött házasságot. Sinka István költő 1920-1924 között az akkor még nem önálló Bélmegyer település határában, Gereblyés-pusztán juhászkodott, amiről több versében is megemlékezik...Tovább »»


Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa
Amíg az Öreg hölgy őrt áll a bekötőútnál, a falut elkerüli a baj. Anyai nagyapám a nagyapjától hallotta ezt a legendát. Az „Öreg hölgy” nem egy idős asszony volt, hanem egy fűzfa, mely a Vésztő felől Bélmegyerre tartó út mellett terebélyesedett, és amikor száz évvel ezelőtt százesztendősnek mondták, már akkor is kétszázötven éves volt.
Szelekovszky László elkötelezett természetvédő 2015-ben javasolta az év fája címre az alábbi leírással...Tovább »»


Hájas tészta
Készítéséhez mindenképpen disznóhájat kell használni, bár van, ahol libahájjal is készítenek hajtogatott leveles tésztát. Igazi friss disznóhájhoz elsősorban a hashártyát kitöltő úgynevezett fodorháj szükséges, ahhoz viszont leginkább csak disznótorok idején, vagyis télen lehet hozzájutni.
A szilvalekváros hájas emberemlékezet óta a disznótorok és a farsangi időszak jellegzetes házi süteménye...Tovább »»


Bélmegyeri Vadászati lehetőség
Bélmegyeri környéke hosszú ideje az ország egyik legjobb vadász területének számít. A különleges természeti értékekben bővelkedő környék a II. világháború után, a hatvanas-hetvenes években jelentős fejlődésen ment keresztül.
Bélmegyeren lőtték az országban az első kotlós nevelésű, „ezres teríték” fácánt. Sokáig ezek a szárnyasok biztosították Bélmegyer legjelentősebb vonzerejét.Tovább... »»


Hozzászólások

Új hozzászólás

Hozzászóláshoz be kell jelentkezni
CAPTCHA
A karakterek beírására a spam robotok kiszűrése miatt van szükség. Kis és nagy betű között nincs különbség.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Hírek

Nátor János munkássága 2016 feb 14 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez „Nátor János munkássága” I. JAVASLATTEVŐ tovább
Sinka István munkássága 2016 feb 14 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez „Sinka István munkássága” I. tovább
Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa 2016 feb 15 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez „Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa” I tovább
Hájas tészta 2016 feb 15 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez „Hájas tészta” I. JAVASLATTEVŐ ADATAI tovább
Bélmegyeri Vadászati lehetőség 2016 feb 15 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez „Bélmegyeri Vadászati lehetőség” I. tovább
Bélmegyeri akácméz 2016 feb 14 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez „Bélmegyeri akácméz” I. JAVASLATTEVŐ tovább
Bélmegyeri disznótoros 2016 feb 14 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez „Bélmegyeri disznótoros” I. JAVASLATTEVŐ tovább
Kárászi vadászkastély 2016 feb 14 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez „Kárászi vadászkastély” I. JAVASLATTEVŐ tovább
Wenckheim kastély 2016 feb 04 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI    tovább
Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága 2016 feb 04 Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételéhez I. A javaslattevő adatai 1. A tovább
Folytatódik a „Földet a Gazdáknak” Program 2016 feb 03 Folytatódik a „Földet a gazdáknak!” Program A Békési Járási Hivatal tájékoztatja a Tisztelt tovább
Helyi Értéktár 2016 jan 27 HELYI ÉRTÉKEK BÉLMEGYEREN Bélmegyer Község Önkormányzata 1.061.000 Ft vissza nem térítendő tovább
Elfogadott Helyi Értékek 2016 jan 27 Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága Jelenlegi ismereteink szerint a Körös-Maros Nemzeti tovább
Kérdőív Bővebben a kérdőívről és a letölthető dokumentumokról: HELYI ÉRTÉKEK BÉLMEGYEREN A Bélmegyeri tovább
Körzeti Megbízott Bélmegyer 2015 dec 29 Bélmegyer község Körzeti Megbízott adatlapja: Név: Váczi Gergely c. r. zászlós Telefon: 06 (30 tovább

Oldalak