Térkép nézet

Hájas tészta

2016, február 15

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Hájas tészta”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Csupászné Szűcs Edit


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Hájas tészta


     2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Készítéséhez mindenképpen disznóhájat kell használni, bár van, ahol libahájjal is készítenek hajtogatott leveles tésztát. Igazi friss disznóhájhoz elsősorban a hashártyát kitöltő úgynevezett fodorháj szükséges, ahhoz viszont leginkább csak disznótorok idején, vagyis télen lehet hozzájutni.
A szilvalekváros hájas emberemlékezet óta a disznótorok és a farsangi időszak jellegzetes házi süteménye. És nem véletlen a szilvalekvár-töltelék: a hájas tészta ugyanis értelemszerűen zsíros, nehezen emészthető, míg a szilvalekvár éppen az emésztést segíti.
Hozzávalók és készítés: 50 deka sertésháj, 70 deka liszt, 2 tojássárgája, 2,5 deci langyos víz, 2 evőkanál ecet, pici só, szilvalekvár.
A hájat lehártyázzuk, majd húsdarálón átdaráljuk. 25 deka lisztet a hájjal és az ecettel összedolgozunk, majd hűtőbe tesszük. A maradék 50 deka lisztet és a két tojássárgáját a sóval és langyos vízzel összegyúrjuk. A tésztát kinyújtjuk, és rákenjük a hűtőből kivett lisztes hájat. Háromszorosan egymásra hajtjuk háromszor, közben mindig egy-egy félórára a hűtőben pihentetjük. Miután negyedszerre is kinyújtottuk, körülbelül 6×6 centis kockákra vágjuk, a közepére egy kanál lekvárt teszünk, és félbehajtjuk. Tepsire rakva előmelegített forró sütőben, közepes lángon megsütjük. Porcukorral gazdagon meghintve tálaljuk.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A tészta minden nap asztalra kerül valamilyen formában, főve vagy sütve. Ősidők óta tradicionális a falvakban így Bélmegyeren is a tészta, a kenyér és nem utolsósorban a friss házi tojás.
Anyáink, nagyanyáink sokféle tésztát, süteményt készítettek, a hájas tészta az egyik olyan hagyományos sütemény, ami a mai napig változatlanul a régi recept szerint készül.
A gasztronómiában a régi ételek nagy szerepet töltenek be mind a helyiek és turisták számára.
A falusi turisztika egyik alapvető jellegzetessége a régmúlt mai napig becsben tartott édességeinek bemutatása, megőrzése.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

6/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa

2016, február 15

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Hirjákné Bartyik Erika


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Amíg az Öreg hölgy őrt áll a bekötőútnál, a falut elkerüli a baj. Anyai nagyapám a nagyapjától hallotta ezt a legendát. Az „Öreg hölgy” nem egy idős asszony volt, hanem egy fűzfa, mely a Vésztő felől Bélmegyerre tartó út mellett terebélyesedett, és amikor száz évvel ezelőtt százesztendősnek mondták, már akkor is kétszázötven éves volt.

Szelekovszky László elkötelezett természetvédő 2015-ben javasolta az év fája címre az alábbi leírással:

A Sebes- Körös egykori feltöltődött mellék-, illetve fattyúágának partján levő puhafás ligeterdő matuzsálem korú maradványfája ez a törékeny fehér fűz fa.
Teljesen véletlenül menekült meg az emberi pusztítások elől, aki későbbi időkben pedig a feltűnően nagy törzskerületű, impozáns látványának köszönhetően menekült meg. Az öreg fehér fűz külön nevet is kapott, "Idős Fehér Hölgy" néven.
Az 1980-as években megyei védettséget kapott, amely a jelen törvények szerint helyi védettségűnek minősült át. Ma már Békés megye legöregebb fehér fűzfájának tekinthetjük. Látványa lenyűgöző, minden arra járó igyekszik megörökíteni, képet készíteni róla.
Jellemző a fa iránti tisztelet, úgy a Közút Kezelő NZrt., mint a helyi önkormányzat igyekszik a hosszú távú megtartását elősegíteni. Két legnagyobb ágát drótkötéllel összebilincselték, egyik vízszintes elágazást pedig alátámasztották.
Az „Idős Fehér Hölgy” fehér fűz fa országosan is nyilván van tartva a "Magyarország faóriásai és famatuzsálemei" Bartha Dénes által szerkesztett erdészettörténeti kötetben. Továbbá a "Magyarországi települések védett természeti értékei" című, Tardy János szerkesztette könyvében, illetve Békés megye számos természetvédelmi kiadványában.

A fa adatai
Fa elhelyezkedése:                                            Bélmegyer, EOV X:172.130 Y:814.576
Faj:                                                                         Fehér fűz
Kora:                                                                     380 év
Magassága:                                                        20 m
Törzskerület:                                                       780 cm

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Már, oly sok éve családtagja a falunak és lakóinak, hogy tényleg egy bizonyos védettséget nyújt számunkra, ezért Bélmegyer nagy becsben tartja e természeti kincset, amely mint egy védőszent áll hosszú-hosszú évek óta a falu bejáratától néhány száz méterre.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/a_belmegyeri_oreg_holgy/
http://www.nevezetesfak.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_belmegyeri_oreg_holgy/
http://belmegyer.hu/kozsegunkrol
http://www.bekesvidek.hu/Belmegyer

 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

1/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


   

Sinka István munkássága

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Sinka István munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Szodorai Ágnes


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Sinka István munkássága


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1897-ben született Nagyszalontán bojtár majd juhász lett, később feleségül vette Pap Piroskát és 1920-ban Vésztőre telepedett, majd még kétszer kötött házasságot. Sinka István költő 1920-1924 között az akkor még nem önálló Bélmegyer település határában, Gereblyés-pusztán juhászkodott, amiről több versében is megemlékezik. A  földosztáskor a hálás helybeliek a költőnek is juttattak földet.  

1934-ben került az irodalmi életbe. Vereseiben arról írt, hogy a pásztorélet nemcsak nyomorult és kiszolgáltatott sorsot jelentett, hanem lélekölő magányt és a felemelkedés, a művelődés lehetetlenségét is. Költészete a pásztorélet  harmatos idilljeit, a szerelem fiatalos örömét is megszólaltatta (Valaki a ligetben, Bődi Mariska), de az "ősök" sorsa és személyes tapasztalatai végül is pesszimistává alakították világképét. Sokat nyomorgott, éhezett, de remekműveket alkotott élete során.
1969-ben hunyt el Budapesten.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Sinka István remek művei mellett Kossuth-díjas költő, író.
Bélmegyer számára jelentős értéket képvisel, hogy a közelben élt és alkotott, osztozott az itt élő emberek sorsában. Ez a táj, a természet ihlette munkásságának jelentős részét.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/309.html
http://www.wenckheim.hu/belmegyer.htm
http://www.kvte.hu/ksar/t64.htm
http://www.ekvilibrium.hu/Konyvkiadas/Elohang.pdf

 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

10/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


Nátor János munkássága

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Nátor János munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Szodorai Ágnes


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Nátor János munkássága


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1925. augusztus 14-én született Újkígyóson, szegény család fiaként. Édesapja egyszerű kisiparos szabó mester volt, aki sokat dolgozott azért, hogy gyermekeit iskolába járathassa.
Jó tanulmányi eredménnyel jeleskedett iskolai évei alatt. Eredetileg újságíró akart lenni, illetve német és szerb – horvát nyelven is tanult. 1945-ben Nyíregyházán jegyzői oklevelet szerzett. 1947-ben Bélmegyer községben vezető jegyzői kinevezést kapott. Bélmegyer abban az időben a lakosok és a falu vezetőinek kitartó, áldozatos munkájának köszönhetően egy dinamikusan fejlődő település volt. Bélmegyer akkori vezetői közül Nátor János volt az aki a legelszántabban, legkitartóbban dolgozott a falu fejlődése érdekében.

Az 1956-os eseményeket Bélmegyeren élte meg, ahol a lakosok továbbra is megtartották vezetőnek. A megtorlások idején sokat szenvedett, 90 napot börtönben töltött. Szabadulása után büntetésből a szeghalmi járás pénzügyi osztályára került, ahol szorgalmas munkája eredményeként hamarosan előléptették csoportvezetővé, amihez akkor még szükséges volt a belügyminiszter engedélye is. Ez idő alatt több felsőfokú vizsgát tett pénzügyi és tervezési munkájához kapcsolódóan.
Kitüntetései: Munka Érdemrend ezüst fokozata, többszörös kiváló pénzügyi és tervezési elismerések, főtanácsosi és Szeghalom város Pro Urbe kitüntetése, a politikai üldözöttek javaslatára az 1956-os emlékérem és tulajdonosi elismerő oklevele.
Nyugdíjas korában hazajött Újkígyósra, ahol azonnal belevetette magát a nagyközség fejlesztésébe

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Nátor János munkássága nagyban elősegítette Bélmegyer fejlődését. Mind pénzügyi és területi fejlesztése terén sokat tett a falu érdekében. Meghatározó személyisége méltán érdemelte ki a falu tiszteletét.  Neve elválaszthatatlan Bélmegyer 1946 évi megalakulása utáni dinamikus fejlődésétől


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://ujkigyos.hu/id-nator-janos
http://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1955_05/?pg=99&layout=s
 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

9/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Kárászi vadászkastély

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Kárászi vadászkastély”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Csupászné Szűcs Edit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Kárászi vadászkastély


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer – Kárászmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Svájci vadászkastélyok mintájára formálódott épület vadászat céllal, Kárász Imre fennhatósága alatt épült Bélmegyer külterületén az erdőbe, romantikus – eklektikus stílusban. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Vadászvendégek a kastély közvetlen környezetében fácánra és zárt vadaskertben vaddisznóra vadászhatnak. Igény szerint vadászatokat szerveznek a környező vadászterületekre is, ahol nyúl, őzbak, vadkacsa elejtésére is van lehetőség.

 Az egyszintes épület sarkán egy kétszintes kilátó áll, melyről jól belátni a vadászterületet. A kastély építése az 1860-as évekre tehető. Folyamatosan a Kárász dinasztia kezében volt a terület, Kárász Benjámint 1848-ban kinevezték Csongrád megye főispánjává, de aztán hamar le is tartóztatták 1848-as tevékenysége miatt. II. Kárász Miklós császári és királyi főhadnagyhoz kötődik a kastélyban egy régi felirat:

„ Én vagyok az Úr a bagolyvárban, fütyülök az egész világra.”

Jelenleg a kastély vadászházként, és panzióként működik.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A kedvező földrajzi, természeti adottságokat felismerve építtette erre a helyre Kárász Imre a vadászkastélyt. Az idő őt igazolta. A romantikus stílusban épült remekmű napjainkban is nagy vonzóerővel bír a turisták körében.

A régi történelmi vadászkastélyt sok turista keresi fel vadászat céljából, hiszen sok apróvad található környékünkön, de nem csak a vadászni vágyók jönnek el a kastélyba, hanem akik nyugodt és békés időt szeretnének eltölteni a természetben.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://vadaszhaz.hu/index2.php
http://www.kastelyok.eu/content/békés-megye#Kárász- kastélyBélmegyer
http://vadaszhaz.hu/index.php
http://www.magyarszallashelykeresok.hu/bekes/belmegyer/belmegyeri-vadasz...


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

4/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Bélmegyeri disznótoros

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri disznótoros”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Kovács Margit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri disznótoros


       2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A disznóvágásnak több évszázadra visszanyúló tradíciója van a mi falunkban is. A nagy lakomák mellett számtalan néprajzi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Disznótorokat általában nagyobb, fontosabb családi ünnepségek, jelentősebb események előtt, vagy utána tartották falunkban.

A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapokban (hagyományosan a karácsony előtti, illetve a januári napokban) a paraszti udvarok egyik különösen jelentős és várt családi, közösségépítő eseménye volt. Ilyenkor összegyűlt a rokonság, barátok, szomszédok, és sokszor az egész napos munka után este a jól megérdemelt, órákon át tartó házi mulatsággal zárult a disznótor.

A hagyományos, gazdag vacsora többnyire húslevessel kezdődött, töltött káposztával, toroskáposztával, sült hurkával, kolbásszal, fokhagymás sülttel, oldalassal, pecsenyével folytatódott, hájas pogácsával, rétessel, fánkkal.

     5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A falusi disznótor évszázados közösségi tevékenység, egy magyar társas munkaszokás, a disznóvágás megőrzött hagyomány, mely az élelmiszeriparban és a gasztronómiában egyaránt nagy segítségünkre van, hiszen rámutat arra, hogy a sertéshús feldolgozásának a paraszti közösségekben kialakult gazdasági és közösségi hagyományai,

ideértve a disznótor szokásrendjét, is speciálisan magyar értéknek tekinthetőek. Bélmegyeren napjainkban is jelentős családi esemény a disznótor.

A helyi alapanyagok és tájjellegű ételek megjelenése a vendéglők étel választékában nagy jelentőségű a turizmus szempontjából is. A hazai és külföldi vendégek többsége a helyi specialitásokat szeretné megkóstolni és szemrevételezni.

___________________________________________________________________________

      6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,

honlapok, multimédiás források):


 

Dátum: 2015. 10. 06.

 


Dokumentum letöltése

7/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


  

  

Bélmegyeri akácméz

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri akácméz”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

      Kovács Zoltán


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám: 0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

  1. A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri akácméz


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

      3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Magyarország erdőterületének több mint 1/5 akácerdő. Hazánkban a szikesek kivételével minden talajon telepíthető.

 A magyar akácméz megkülönböztető minőségi jellemzőinek kialakulásához az igen kedvező éghajlaton kívül összefüggő akácerdők, egy különleges képességű méhfajta, egy sajátságos méhészeti technológia és egyéb kedvező környezeti hatások kellenek. Bélmegyer határában jelentős területű akácerdő, az utak árkok mentén nagyszámú akácfa található, így településünk jó adottságokkal rendelkezik akácméz készítéséhez. A helyi méhészek különös gonddal készítik fel a méhcsaládokat az akácvirágzásra, jó minőségű akácméz nyerése érdekében.

Az akácméz páratlan különlegességét igazán csak az érzékszervi vizsgálatok során lehet felfedezni, Az igazi akácméz harmonikus ízű, akácvirág illatú, édes, lágy méz. Színe csaknem színtelentől az enyhén sárgás árnyalatig terjedhet. Jelentős gyümölcscukor tartalma miatt sokáig folyékony marad. Jó fertőtlenítő hatású. Köhögés ellen, valamint a gyomorsav túltengés miatti emésztési zavarok ellen is ajánlott. A Bélmegyeri méhészek jelentős mennyiségű, jó minőségű akácmézet állítanak elő évről évre. Az utóbbi időkben már nem csak nagy tételben, hanem kis kiszerelésben, díszcsomagolásban is megjelent a Bélmegyeri akácméz.

      5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Településünkön a méhészkedés évekkel korábbra vezethető vissza. Méhészeink a több éves tapasztalatokra építve alkotják meg precíz, finom és lágy nektarinjukat a természetben érlelt és becsben tartott méhcsaládok segítségével. Természetesen ezt a helyi természeti adottságok teszik lehetővé.

A helyi gasztronómiában jelentős szerepe van az itt megtermelt akácméznek., a méhészeknek pedig jelentős bevételi forrás. Remény van arra, hogy a helyi feldolgozás is nagyobb méreteket fog ölteni és az akácméz a falu egyik meghatározó terméke lesz.

___________________________________________________________________________

      6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,

honlapok, multimédiás források):

Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

5/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága

2016, február 4

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételéhez

I. A javaslattevő adatai

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Kovács János


2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám: 0630/ 635-8997
E-mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. A TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

 1. A települési érték megnevezése:

Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága


 2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  • épített környezet
  • ipari és műszaki megoldások
  • kulturális örökség
  • sport
  • természeti környezet
  • turizmus és vendéglátás
  • agrár- és élelmiszergazdaság

 

 3. A települési érték fellelhetőségének helye:

Bélmegyer, Fáspuszta


4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Jelenlegi ismereteink szerint a Körös-Maros Nemzeti Park Bélmegyeren található 644 hektáros védett, 82 hektáron fokozottan védett területének környékét már a honfoglalás kori idők előtt is erdők borították, melyek már a XIII. századi írásos emlékekben is megemlített Fás települést ölelték körül. A „Fás puszta" a Szikes legelőn álló magányos, több száz éves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdős sztyep látványát idézi.

A Nemzeti Park e tájképileg egyik legszebb területét Magyarország utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyesei között tartják számon. Ez az élőhely azért képvisel kiemelkedő értéket, mert valamikor az Alföld jellegzetes

erdőtársulása volt, melyből mára csupán néhány helyen maradtak meg állományok a Tiszántúlon. Ezek közül a Bélmegyeri a legjelentősebb.

A sziki tölgyesek eredete máig vitatott, de speciális jegyeket mutató, önálló erdőtársulásnak lehet tekinteni. Néhányan a magas árterek keményfás ligeterdőinek a folyószabályozásokat követő elszikesedésével hozzák összefüggésbe kialakulásukat, speciális, Szikesekhez kötődő növényfajaik nagy része viszont azt sugallja, hogy állományaik már jóval korábban kialakulhattak.

Uralkodó fafaja a kocsányos tölgy, második lombkoronaszintet alkot benne a mezei és a tatárjuhar, a mezei és a vénic-Szil, valamint cserjeszintjében megjelenik a fagyal, az egybibés galagonya, a varjútövis benge és a kökény. Az idősebb állományok alatt tavasszal geofiton növényzetet találunk, odvas keltike és salátaboglárka tömegével. A Sziki tölgyes tisztásain és az erdők szegélyzónájában lévő sziki erdős sztyep társulás jellemző növényfajai a réti őszirózsa, a sziki kocsord, a fátyolos nőszirom, néhol az aranyfürt és a fogaslevelű bükköny is megtalálható. Az először itt, a Szilvási-erdő tisztásán 1870-ben Borbás Vince által megtalált és innen leírt védett növényfajunk, a sziki lórom külön is említést érdemel.

A Bélmegyeri Fás puszta zoológiai szempontból is kiemelkedő értékekkel bír. A területen él egy, fejlődésében a sziki kocsordhoz kötődő veszélyeztetett lepkefajunk, a nagy szikibagoly lepke, melynek világállománya döntően hazánkra koncentrálódik. Magyarországi előfordulási helyei közül is kiemelkedik azonban a Fáspuszta, ahol jelenlegi ismereteink szerint a világ egyik legerősebb populációja él ennek a fajnak. Szintén kiemelkedő jelentőségű lepkefaja a területnek a Száraz, erdős Sztyep jellegű tölgyesekhez kötődő, balkáni-kis ázsiai elterjedésű magyar tavaszi-fésűsbagoly. A Nemzeti Park e részterületén, viszonylag kis kiterjedése ellenére olyan további értékeket találunk, mint a fekete gólya, a rétisas, a barna kánya, vagy az évtizedek óta létező gémtelep.

Kis területe, sérülékenysége miatt központi, fokozottan védett része nem látogatható.

5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A természet kincseinek értéke mindannyiunknak fontos, nem csak a természetvédőknek. Különösen fontos ez a Bélmegyerieknek, mivel községünkben a körülmények szerencsés alakulása következtében fennmaradt ez az ősi növénytársulás és szeretnénk megőrizni az utókor számára. A természetvédelmi terület, a „fás puszta" az egyik olyan érték, melynek révén falunkat ismerik az országban és a nagyvilágban.

_____________________________________________________________________________

6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.kmnp.hu/index.php?pg=menu 1020
http://gombamania.blogspot.hu/2013/05/a-fas-puszta.html
http://www.belmegyer.hu/belmegyeri_faspuszta
http://www.kvte.hu/kalauz/jfasbelm.htm

Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

2/2015 (X20) BÉB határozat letöltése


   

Wenckheim kastély

2016, február 4

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételéhez

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

      1. Ajavaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

 Kovács János


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám: 0630/635-8997
E-mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKADATAI

    1. A települési érték megnevezése:

Wenckheim kastély


    2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  • épített környezet
  • ipari és műszaki megoldások
  • kulturális Örökség
  • sport
  • természeti környezet
  • turizmus és vendéglátás
  • agrár- és élelmiszergazdaság

 

    3. A települési érték fellelhetőségének helye:

Bélmegyer, Fáspuszta


    4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A törökök kiűzése után Békés Megye nagy részét így a Bélmegyeri határt is Harruckern János hadiszállító kapta meg érdemei elismeréseként. Később a Wenckheim család birtokába került. A fás pusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette romantikus-eklektikus stílusban 1855 és 1862 között, Ybl Miklós tervei alapján, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak, vagy az egykori angolkert maradványai, a több mint 100 éves fák.

A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült.

Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el.

A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll. Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze.

A második világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Wenckheim Fülöp volt.

A 23 szobás saroktornyos, romantikus vadászkastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a Békés Megyei Onkormányzat tulajdonában volt, 1994-ben fel is újították. 2000-ben kiürítették. 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.

  

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Az Ybl Miklós által tervezett Wenckheim kastély községünk valaha épült legimpozánsabb épülete. Épített környezetünk gyöngyszeme, amely településünkre sok látogatót, turistát vonzott és vonz a mai napig.

__________________________________________________________________________________

 

 6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm
http://www.wenckheim.hu/belmegyer.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-vad"/6C3%A1szkast'6C3%A91y
http://www.yblarchiv.hu/meglevo-epuleteiskastelvok/faspuszta-wenckheim-vadaszkastely/

Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

3/2015 (X20) BÉB határozat letöltése


  

Folytatódik a „Földet a Gazdáknak” Program

2016, február 3

Folytatódik a „Földet a gazdáknak!” Program

A Békési Járási Hivatal tájékoztatja a Tisztelt Érdeklődőket, hogy a „Földet a gazdáknak!” Program keretében, 2016. március 1. napjától a Békési Járási Hivatal illetékességi területéhez tartozó földterületek tekintetében is folytatódik a Magyar Állam tulajdonába, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó, 3 hektár feletti, kijelölt földterületek értékesítése. Az árverések a járás tekintetében Békéscsabán, a Derkovits sor 2. szám alatt kerülnek lebonyolításra.

A Kormány a „Földet a gazdáknak!” Program keretében döntött a 3 hektár feletti, állami tulajdonú földek földművesek részére árveréssel történő értékesítéséről.

Az árveréseket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (továbbiakban: NFA) közreműködőjeként a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok bonyolítják le megyei jogú városokban, az NFA képviselőinek és közjegyzőknek a jelenlétében.

Békés megyében az árverések 2016. március 01 - március 18. nap közötti időtartamban kerülnek megtartásra 2 békéscsabai helyszínen.

Békés megye tekintetében 375 db földrészlet kerül meghirdetésre, ez több mint 7000 hektárt jelent. A földrészletek túlnyomó részt szántó, kisebb mértékben legelő művelési ágban vannak nyilvántartva.

A részvételi feltételekre és az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályok az előző ütemhez képest nem változtak.

A Békési járásban 99 db földrészlet kerül meghirdetésre.

Az árverések időpontjai a Békési járás vonatkozásában: 2016. március 1, 2, 3, 4, 7, 16.

Az árverések közjegyző közreműködésével valósulnak meg, ezzel is biztosítva a törvényességet, átláthatóságot.

Az árverésen csak a vonatkozó Kormányrendelet szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő, természetes személyek vehetnek részt árverezőként, ők szerezhetnek földtulajdont.

Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy a Pp. szerinti meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverésen árverezőként történő személyes részvétel esetén a  jogi képviselet kötelező.

A nyertes árverező jogot szerez arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel az adásvételi szerződést megkösse, így szerezve földtulajdont.

Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, továbbá erre az időtartamra az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell.

Az elővásárlási jog gyakorlására a nyertes árverezővel kötött szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az általános szabályok szerint, 60 napig van lehetőség.

A földszerzési maximum 300 hektár, amely azt jelenti, hogy a földszerző tulajdonában és haszonélvezetében az árverésen megszerzett földdel együtt sem lehet ennél több földterület.

A hirdetményekről tájékozódni lehet a www.nfa.hu, a www.bekesijarasok.hu és a ww.beol.hu honlapokon.


Árverésen való részvétel részletes feltételei

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Kormányrendelet tartalmazza a földárverésekkel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket.

A Kormányrendelet 29. § (3) bekezdése alapján az árverési eljárásban árverezőként helyben lakó, földművesnek minősülő, természetes személy vehet részt.

Helyben lakónak minősül az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az árverésre kijelölt föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Az árveréseken árverezőként az vehet részt, az licitálhat, aki

  1. az adott ingatlan kikiáltási árának 10 %-át árverési biztosítékként előre átutalással megfizette legkésőbb az árverést megelőző munkanapon
    12 óráig (a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni) ;
  2. az árverési naponként 30.000,- Ft-ban meghatározott regisztrációs díjat az árverés helyszínén befizette;
  3. részvételi jogosultságát az – eredetei vagy közjegyző által hitelesített - alábbi dokumentumokkal igazolja:
    1. Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya által kiállított hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzési képesség fennállásáról,
      és a 20 km-es távolság igazolásáról,
    2. a földművesként történt nyilvántartásba-vételéről a földműves-nyilvántartásból kiállított harminc napnál nem régebbi adatlap-másolat,
    3. a helyben lakást igazoló,
      • a lakóhely tekintetében a jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvány, vagy
      • a mezőgazdasági üzemközpont tekintetében a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása alapján kiállított igazolás.
  4. személyesen jogi képviselőjével együtt, vagy csak meghatalmazott jogi képviselője útján jár el – az árverés helyszínén az árverező személyazonossága (érvényes személyazonosításra alkalmas okmány bemutatása szükséges), valamint a jogi képviselő képviseleti jogosultsága ellenőrzésre kerül (ügyvédi meghatalmazás, ügyvédi igazolvány bemutatása szükséges)

Dokumentum letöltése

Oldalak

Feliratkozás Bélmegyer RSS csatornájára