Térkép nézet

Nátor János munkássága

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Nátor János munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Szodorai Ágnes


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Nátor János munkássága


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1925. augusztus 14-én született Újkígyóson, szegény család fiaként. Édesapja egyszerű kisiparos szabó mester volt, aki sokat dolgozott azért, hogy gyermekeit iskolába járathassa.
Jó tanulmányi eredménnyel jeleskedett iskolai évei alatt. Eredetileg újságíró akart lenni, illetve német és szerb – horvát nyelven is tanult. 1945-ben Nyíregyházán jegyzői oklevelet szerzett. 1947-ben Bélmegyer községben vezető jegyzői kinevezést kapott. Bélmegyer abban az időben a lakosok és a falu vezetőinek kitartó, áldozatos munkájának köszönhetően egy dinamikusan fejlődő település volt. Bélmegyer akkori vezetői közül Nátor János volt az aki a legelszántabban, legkitartóbban dolgozott a falu fejlődése érdekében.

Az 1956-os eseményeket Bélmegyeren élte meg, ahol a lakosok továbbra is megtartották vezetőnek. A megtorlások idején sokat szenvedett, 90 napot börtönben töltött. Szabadulása után büntetésből a szeghalmi járás pénzügyi osztályára került, ahol szorgalmas munkája eredményeként hamarosan előléptették csoportvezetővé, amihez akkor még szükséges volt a belügyminiszter engedélye is. Ez idő alatt több felsőfokú vizsgát tett pénzügyi és tervezési munkájához kapcsolódóan.
Kitüntetései: Munka Érdemrend ezüst fokozata, többszörös kiváló pénzügyi és tervezési elismerések, főtanácsosi és Szeghalom város Pro Urbe kitüntetése, a politikai üldözöttek javaslatára az 1956-os emlékérem és tulajdonosi elismerő oklevele.
Nyugdíjas korában hazajött Újkígyósra, ahol azonnal belevetette magát a nagyközség fejlesztésébe

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Nátor János munkássága nagyban elősegítette Bélmegyer fejlődését. Mind pénzügyi és területi fejlesztése terén sokat tett a falu érdekében. Meghatározó személyisége méltán érdemelte ki a falu tiszteletét.  Neve elválaszthatatlan Bélmegyer 1946 évi megalakulása utáni dinamikus fejlődésétől


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://ujkigyos.hu/id-nator-janos
http://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1955_05/?pg=99&layout=s
 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

9/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Kárászi vadászkastély

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Kárászi vadászkastély”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Csupászné Szűcs Edit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Kárászi vadászkastély


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer – Kárászmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Svájci vadászkastélyok mintájára formálódott épület vadászat céllal, Kárász Imre fennhatósága alatt épült Bélmegyer külterületén az erdőbe, romantikus – eklektikus stílusban. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Vadászvendégek a kastély közvetlen környezetében fácánra és zárt vadaskertben vaddisznóra vadászhatnak. Igény szerint vadászatokat szerveznek a környező vadászterületekre is, ahol nyúl, őzbak, vadkacsa elejtésére is van lehetőség.

 Az egyszintes épület sarkán egy kétszintes kilátó áll, melyről jól belátni a vadászterületet. A kastély építése az 1860-as évekre tehető. Folyamatosan a Kárász dinasztia kezében volt a terület, Kárász Benjámint 1848-ban kinevezték Csongrád megye főispánjává, de aztán hamar le is tartóztatták 1848-as tevékenysége miatt. II. Kárász Miklós császári és királyi főhadnagyhoz kötődik a kastélyban egy régi felirat:

„ Én vagyok az Úr a bagolyvárban, fütyülök az egész világra.”

Jelenleg a kastély vadászházként, és panzióként működik.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A kedvező földrajzi, természeti adottságokat felismerve építtette erre a helyre Kárász Imre a vadászkastélyt. Az idő őt igazolta. A romantikus stílusban épült remekmű napjainkban is nagy vonzóerővel bír a turisták körében.

A régi történelmi vadászkastélyt sok turista keresi fel vadászat céljából, hiszen sok apróvad található környékünkön, de nem csak a vadászni vágyók jönnek el a kastélyba, hanem akik nyugodt és békés időt szeretnének eltölteni a természetben.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://vadaszhaz.hu/index2.php
http://www.kastelyok.eu/content/békés-megye#Kárász- kastélyBélmegyer
http://vadaszhaz.hu/index.php
http://www.magyarszallashelykeresok.hu/bekes/belmegyer/belmegyeri-vadasz...


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

4/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Bélmegyeri disznótoros

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri disznótoros”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Kovács Margit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri disznótoros


       2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A disznóvágásnak több évszázadra visszanyúló tradíciója van a mi falunkban is. A nagy lakomák mellett számtalan néprajzi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Disznótorokat általában nagyobb, fontosabb családi ünnepségek, jelentősebb események előtt, vagy utána tartották falunkban.

A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapokban (hagyományosan a karácsony előtti, illetve a januári napokban) a paraszti udvarok egyik különösen jelentős és várt családi, közösségépítő eseménye volt. Ilyenkor összegyűlt a rokonság, barátok, szomszédok, és sokszor az egész napos munka után este a jól megérdemelt, órákon át tartó házi mulatsággal zárult a disznótor.

A hagyományos, gazdag vacsora többnyire húslevessel kezdődött, töltött káposztával, toroskáposztával, sült hurkával, kolbásszal, fokhagymás sülttel, oldalassal, pecsenyével folytatódott, hájas pogácsával, rétessel, fánkkal.

     5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A falusi disznótor évszázados közösségi tevékenység, egy magyar társas munkaszokás, a disznóvágás megőrzött hagyomány, mely az élelmiszeriparban és a gasztronómiában egyaránt nagy segítségünkre van, hiszen rámutat arra, hogy a sertéshús feldolgozásának a paraszti közösségekben kialakult gazdasági és közösségi hagyományai,

ideértve a disznótor szokásrendjét, is speciálisan magyar értéknek tekinthetőek. Bélmegyeren napjainkban is jelentős családi esemény a disznótor.

A helyi alapanyagok és tájjellegű ételek megjelenése a vendéglők étel választékában nagy jelentőségű a turizmus szempontjából is. A hazai és külföldi vendégek többsége a helyi specialitásokat szeretné megkóstolni és szemrevételezni.

___________________________________________________________________________

      6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,

honlapok, multimédiás források):


 

Dátum: 2015. 10. 06.

 


Dokumentum letöltése

7/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


  

  

Bélmegyeri akácméz

2016, február 14

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri akácméz”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

      Kovács Zoltán


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám: 0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

  1. A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri akácméz


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

      3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Magyarország erdőterületének több mint 1/5 akácerdő. Hazánkban a szikesek kivételével minden talajon telepíthető.

 A magyar akácméz megkülönböztető minőségi jellemzőinek kialakulásához az igen kedvező éghajlaton kívül összefüggő akácerdők, egy különleges képességű méhfajta, egy sajátságos méhészeti technológia és egyéb kedvező környezeti hatások kellenek. Bélmegyer határában jelentős területű akácerdő, az utak árkok mentén nagyszámú akácfa található, így településünk jó adottságokkal rendelkezik akácméz készítéséhez. A helyi méhészek különös gonddal készítik fel a méhcsaládokat az akácvirágzásra, jó minőségű akácméz nyerése érdekében.

Az akácméz páratlan különlegességét igazán csak az érzékszervi vizsgálatok során lehet felfedezni, Az igazi akácméz harmonikus ízű, akácvirág illatú, édes, lágy méz. Színe csaknem színtelentől az enyhén sárgás árnyalatig terjedhet. Jelentős gyümölcscukor tartalma miatt sokáig folyékony marad. Jó fertőtlenítő hatású. Köhögés ellen, valamint a gyomorsav túltengés miatti emésztési zavarok ellen is ajánlott. A Bélmegyeri méhészek jelentős mennyiségű, jó minőségű akácmézet állítanak elő évről évre. Az utóbbi időkben már nem csak nagy tételben, hanem kis kiszerelésben, díszcsomagolásban is megjelent a Bélmegyeri akácméz.

      5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Településünkön a méhészkedés évekkel korábbra vezethető vissza. Méhészeink a több éves tapasztalatokra építve alkotják meg precíz, finom és lágy nektarinjukat a természetben érlelt és becsben tartott méhcsaládok segítségével. Természetesen ezt a helyi természeti adottságok teszik lehetővé.

A helyi gasztronómiában jelentős szerepe van az itt megtermelt akácméznek., a méhészeknek pedig jelentős bevételi forrás. Remény van arra, hogy a helyi feldolgozás is nagyobb méreteket fog ölteni és az akácméz a falu egyik meghatározó terméke lesz.

___________________________________________________________________________

      6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,

honlapok, multimédiás források):

Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

5/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága

2016, február 4

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételéhez

I. A javaslattevő adatai

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Kovács János


2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám: 0630/ 635-8997
E-mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. A TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

 1. A települési érték megnevezése:

Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága


 2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  • épített környezet
  • ipari és műszaki megoldások
  • kulturális örökség
  • sport
  • természeti környezet
  • turizmus és vendéglátás
  • agrár- és élelmiszergazdaság

 

 3. A települési érték fellelhetőségének helye:

Bélmegyer, Fáspuszta


4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Jelenlegi ismereteink szerint a Körös-Maros Nemzeti Park Bélmegyeren található 644 hektáros védett, 82 hektáron fokozottan védett területének környékét már a honfoglalás kori idők előtt is erdők borították, melyek már a XIII. századi írásos emlékekben is megemlített Fás települést ölelték körül. A „Fás puszta" a Szikes legelőn álló magányos, több száz éves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdős sztyep látványát idézi.

A Nemzeti Park e tájképileg egyik legszebb területét Magyarország utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyesei között tartják számon. Ez az élőhely azért képvisel kiemelkedő értéket, mert valamikor az Alföld jellegzetes

erdőtársulása volt, melyből mára csupán néhány helyen maradtak meg állományok a Tiszántúlon. Ezek közül a Bélmegyeri a legjelentősebb.

A sziki tölgyesek eredete máig vitatott, de speciális jegyeket mutató, önálló erdőtársulásnak lehet tekinteni. Néhányan a magas árterek keményfás ligeterdőinek a folyószabályozásokat követő elszikesedésével hozzák összefüggésbe kialakulásukat, speciális, Szikesekhez kötődő növényfajaik nagy része viszont azt sugallja, hogy állományaik már jóval korábban kialakulhattak.

Uralkodó fafaja a kocsányos tölgy, második lombkoronaszintet alkot benne a mezei és a tatárjuhar, a mezei és a vénic-Szil, valamint cserjeszintjében megjelenik a fagyal, az egybibés galagonya, a varjútövis benge és a kökény. Az idősebb állományok alatt tavasszal geofiton növényzetet találunk, odvas keltike és salátaboglárka tömegével. A Sziki tölgyes tisztásain és az erdők szegélyzónájában lévő sziki erdős sztyep társulás jellemző növényfajai a réti őszirózsa, a sziki kocsord, a fátyolos nőszirom, néhol az aranyfürt és a fogaslevelű bükköny is megtalálható. Az először itt, a Szilvási-erdő tisztásán 1870-ben Borbás Vince által megtalált és innen leírt védett növényfajunk, a sziki lórom külön is említést érdemel.

A Bélmegyeri Fás puszta zoológiai szempontból is kiemelkedő értékekkel bír. A területen él egy, fejlődésében a sziki kocsordhoz kötődő veszélyeztetett lepkefajunk, a nagy szikibagoly lepke, melynek világállománya döntően hazánkra koncentrálódik. Magyarországi előfordulási helyei közül is kiemelkedik azonban a Fáspuszta, ahol jelenlegi ismereteink szerint a világ egyik legerősebb populációja él ennek a fajnak. Szintén kiemelkedő jelentőségű lepkefaja a területnek a Száraz, erdős Sztyep jellegű tölgyesekhez kötődő, balkáni-kis ázsiai elterjedésű magyar tavaszi-fésűsbagoly. A Nemzeti Park e részterületén, viszonylag kis kiterjedése ellenére olyan további értékeket találunk, mint a fekete gólya, a rétisas, a barna kánya, vagy az évtizedek óta létező gémtelep.

Kis területe, sérülékenysége miatt központi, fokozottan védett része nem látogatható.

5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A természet kincseinek értéke mindannyiunknak fontos, nem csak a természetvédőknek. Különösen fontos ez a Bélmegyerieknek, mivel községünkben a körülmények szerencsés alakulása következtében fennmaradt ez az ősi növénytársulás és szeretnénk megőrizni az utókor számára. A természetvédelmi terület, a „fás puszta" az egyik olyan érték, melynek révén falunkat ismerik az országban és a nagyvilágban.

_____________________________________________________________________________

6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.kmnp.hu/index.php?pg=menu 1020
http://gombamania.blogspot.hu/2013/05/a-fas-puszta.html
http://www.belmegyer.hu/belmegyeri_faspuszta
http://www.kvte.hu/kalauz/jfasbelm.htm

Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

2/2015 (X20) BÉB határozat letöltése


   

Wenckheim kastély

2016, február 4

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételéhez

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

      1. Ajavaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

 Kovács János


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám: 0630/635-8997
E-mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKADATAI

    1. A települési érték megnevezése:

Wenckheim kastély


    2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  • épített környezet
  • ipari és műszaki megoldások
  • kulturális Örökség
  • sport
  • természeti környezet
  • turizmus és vendéglátás
  • agrár- és élelmiszergazdaság

 

    3. A települési érték fellelhetőségének helye:

Bélmegyer, Fáspuszta


    4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A törökök kiűzése után Békés Megye nagy részét így a Bélmegyeri határt is Harruckern János hadiszállító kapta meg érdemei elismeréseként. Később a Wenckheim család birtokába került. A fás pusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette romantikus-eklektikus stílusban 1855 és 1862 között, Ybl Miklós tervei alapján, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak, vagy az egykori angolkert maradványai, a több mint 100 éves fák.

A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült.

Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el.

A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll. Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze.

A második világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Wenckheim Fülöp volt.

A 23 szobás saroktornyos, romantikus vadászkastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a Békés Megyei Onkormányzat tulajdonában volt, 1994-ben fel is újították. 2000-ben kiürítették. 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.

  

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Az Ybl Miklós által tervezett Wenckheim kastély községünk valaha épült legimpozánsabb épülete. Épített környezetünk gyöngyszeme, amely településünkre sok látogatót, turistát vonzott és vonz a mai napig.

__________________________________________________________________________________

 

 6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm
http://www.wenckheim.hu/belmegyer.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-vad"/6C3%A1szkast'6C3%A91y
http://www.yblarchiv.hu/meglevo-epuleteiskastelvok/faspuszta-wenckheim-vadaszkastely/

Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

3/2015 (X20) BÉB határozat letöltése


  

Folytatódik a „Földet a Gazdáknak” Program

2016, február 3

Folytatódik a „Földet a gazdáknak!” Program

A Békési Járási Hivatal tájékoztatja a Tisztelt Érdeklődőket, hogy a „Földet a gazdáknak!” Program keretében, 2016. március 1. napjától a Békési Járási Hivatal illetékességi területéhez tartozó földterületek tekintetében is folytatódik a Magyar Állam tulajdonába, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó, 3 hektár feletti, kijelölt földterületek értékesítése. Az árverések a járás tekintetében Békéscsabán, a Derkovits sor 2. szám alatt kerülnek lebonyolításra.

A Kormány a „Földet a gazdáknak!” Program keretében döntött a 3 hektár feletti, állami tulajdonú földek földművesek részére árveréssel történő értékesítéséről.

Az árveréseket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (továbbiakban: NFA) közreműködőjeként a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok bonyolítják le megyei jogú városokban, az NFA képviselőinek és közjegyzőknek a jelenlétében.

Békés megyében az árverések 2016. március 01 - március 18. nap közötti időtartamban kerülnek megtartásra 2 békéscsabai helyszínen.

Békés megye tekintetében 375 db földrészlet kerül meghirdetésre, ez több mint 7000 hektárt jelent. A földrészletek túlnyomó részt szántó, kisebb mértékben legelő művelési ágban vannak nyilvántartva.

A részvételi feltételekre és az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályok az előző ütemhez képest nem változtak.

A Békési járásban 99 db földrészlet kerül meghirdetésre.

Az árverések időpontjai a Békési járás vonatkozásában: 2016. március 1, 2, 3, 4, 7, 16.

Az árverések közjegyző közreműködésével valósulnak meg, ezzel is biztosítva a törvényességet, átláthatóságot.

Az árverésen csak a vonatkozó Kormányrendelet szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő, természetes személyek vehetnek részt árverezőként, ők szerezhetnek földtulajdont.

Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy a Pp. szerinti meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverésen árverezőként történő személyes részvétel esetén a  jogi képviselet kötelező.

A nyertes árverező jogot szerez arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel az adásvételi szerződést megkösse, így szerezve földtulajdont.

Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, továbbá erre az időtartamra az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell.

Az elővásárlási jog gyakorlására a nyertes árverezővel kötött szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az általános szabályok szerint, 60 napig van lehetőség.

A földszerzési maximum 300 hektár, amely azt jelenti, hogy a földszerző tulajdonában és haszonélvezetében az árverésen megszerzett földdel együtt sem lehet ennél több földterület.

A hirdetményekről tájékozódni lehet a www.nfa.hu, a www.bekesijarasok.hu és a ww.beol.hu honlapokon.


Árverésen való részvétel részletes feltételei

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Kormányrendelet tartalmazza a földárverésekkel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket.

A Kormányrendelet 29. § (3) bekezdése alapján az árverési eljárásban árverezőként helyben lakó, földművesnek minősülő, természetes személy vehet részt.

Helyben lakónak minősül az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az árverésre kijelölt föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Az árveréseken árverezőként az vehet részt, az licitálhat, aki

  1. az adott ingatlan kikiáltási árának 10 %-át árverési biztosítékként előre átutalással megfizette legkésőbb az árverést megelőző munkanapon
    12 óráig (a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni) ;
  2. az árverési naponként 30.000,- Ft-ban meghatározott regisztrációs díjat az árverés helyszínén befizette;
  3. részvételi jogosultságát az – eredetei vagy közjegyző által hitelesített - alábbi dokumentumokkal igazolja:
    1. Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya által kiállított hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzési képesség fennállásáról,
      és a 20 km-es távolság igazolásáról,
    2. a földművesként történt nyilvántartásba-vételéről a földműves-nyilvántartásból kiállított harminc napnál nem régebbi adatlap-másolat,
    3. a helyben lakást igazoló,
      • a lakóhely tekintetében a jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvány, vagy
      • a mezőgazdasági üzemközpont tekintetében a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása alapján kiállított igazolás.
  4. személyesen jogi képviselőjével együtt, vagy csak meghatalmazott jogi képviselője útján jár el – az árverés helyszínén az árverező személyazonossága (érvényes személyazonosításra alkalmas okmány bemutatása szükséges), valamint a jogi képviselő képviseleti jogosultsága ellenőrzésre kerül (ügyvédi meghatalmazás, ügyvédi igazolvány bemutatása szükséges)

Dokumentum letöltése

Elfogadott Helyi Értékek

2016, január 27

Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága
Jelenlegi ismereteink szerint a Körös-Maros Nemzeti Park Bélmegyeren található 644 hektáros védett, 82 hektáron fokozottan védett területének környékét már a honfoglalás kori idők előtt is erdők borították, melyek már a XIII. századi írásos emlékekben is megemlített Fás települést ölelték körül. A „Fás puszta" a Szikes legelőn álló magányos, több száz éves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdős sztyep látványát idézi.
A Nemzeti Park e tájképileg egyik legszebb területét Magyarország utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyesei között tartják számon. Ez az élőhely azért képvisel kiemelkedő értéket, mert valamikor az Alföld jellegzetes erdőtársulása volt, melyből mára csupán néhány helyen maradtak meg állományok a Tiszántúlon.
Ezek közül a Bélmegyeri a legjelentősebb. A sziki tölgyesek eredete máig vitatott, de speciális jegyeket mutató, önálló erdőtársulásnak lehet tekinteni. Néhányan a magas árterek keményfás ligeterdőinek a folyószabályozásokat követő elszikesedésével hozzák összefüggésbe kialakulásukat, speciális, Szikesekhez kötődő növényfajaik nagy része viszont azt sugallja, hogy állományaik már jóval korábban kialakulhattak... Tovább »»


Wenckheim kastély
A törökök kiűzése után Békés Megye nagy részét így a Bélmegyeri határt is Harruckern János hadiszállító kapta meg érdemei elismeréseként. Később a Wenckheim család birtokába került. A fás pusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette romantikus-eklektikus stílusban 1855 és 1862 között, Ybl Miklós tervei alapján, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak, vagy az egykori angolkert maradványai, a több mint 100 éves fák... Tovább »»


Bélmegyeri akácméz
Magyarország erdőterületének több mint 1/5 akácerdő. Hazánkban a szikesek kivételével minden talajon telepíthető.

 A magyar akácméz megkülönböztető minőségi jellemzőinek kialakulásához az igen kedvező éghajlaton kívül összefüggő akácerdők, egy különleges képességű méhfajta, egy sajátságos méhészeti technológia és egyéb kedvező környezeti hatások kellenek. Bélmegyer határában jelentős területű akácerdő, az utak árkok mentén nagyszámú akácfa található, így településünk jó adottságokkal rendelkezik akácméz készítéséhez. A helyi méhészek különös gonddal készítik fel a méhcsaládokat az akácvirágzásra, jó minőségű akácméz nyerése érdekében... Tovább »»


Bélmegyeri disznótoros
A disznóvágásnak több évszázadra visszanyúló tradíciója van a mi falunkban is. A nagy lakomák mellett számtalan néprajzi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Disznótorokat általában nagyobb, fontosabb családi ünnepségek, jelentősebb események előtt, vagy utána tartották falunkban... Tovább »»


Kárászi vadászkastély
Svájci vadászkastélyok mintájára formálódott épület vadászat céllal, Kárász Imre fennhatósága alatt épült Bélmegyer külterületén az erdőbe, romantikus – eklektikus stílusban. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Vadászvendégek a kastély közvetlen környezetében fácánra és zárt vadaskertben vaddisznóra vadászhatnak...Tovább »»


Nátor János munkássága
1925. augusztus 14-én született Újkígyóson, szegény család fiaként. Édesapja egyszerű kisiparos szabó mester volt, aki sokat dolgozott azért, hogy gyermekeit iskolába járathassa.
Jó tanulmányi eredménnyel jeleskedett iskolai évei alatt. Eredetileg újságíró akart lenni, illetve német és szerb – horvát nyelven is tanult. 1945-ben Nyíregyházán jegyzői oklevelet szerzett. 1947-ben Bélmegyer községben vezető jegyzői kinevezést kapott. Bélmegyer abban az időben a lakosok és a falu vezetőinek kitartó, áldozatos munkájának köszönhetően egy dinamikusan fejlődő település volt...Tovább »»


Sinka István munkássága
1897-ben született Nagyszalontán bojtár majd juhász lett, később feleségül vette Pap Piroskát és 1920-ban Vésztőre telepedett, majd még kétszer kötött házasságot. Sinka István költő 1920-1924 között az akkor még nem önálló Bélmegyer település határában, Gereblyés-pusztán juhászkodott, amiről több versében is megemlékezik...Tovább »»


Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa
Amíg az Öreg hölgy őrt áll a bekötőútnál, a falut elkerüli a baj. Anyai nagyapám a nagyapjától hallotta ezt a legendát. Az „Öreg hölgy” nem egy idős asszony volt, hanem egy fűzfa, mely a Vésztő felől Bélmegyerre tartó út mellett terebélyesedett, és amikor száz évvel ezelőtt százesztendősnek mondták, már akkor is kétszázötven éves volt.
Szelekovszky László elkötelezett természetvédő 2015-ben javasolta az év fája címre az alábbi leírással...Tovább »»


Hájas tészta
Készítéséhez mindenképpen disznóhájat kell használni, bár van, ahol libahájjal is készítenek hajtogatott leveles tésztát. Igazi friss disznóhájhoz elsősorban a hashártyát kitöltő úgynevezett fodorháj szükséges, ahhoz viszont leginkább csak disznótorok idején, vagyis télen lehet hozzájutni.
A szilvalekváros hájas emberemlékezet óta a disznótorok és a farsangi időszak jellegzetes házi süteménye...Tovább »»


Bélmegyeri Vadászati lehetőség
Bélmegyeri környéke hosszú ideje az ország egyik legjobb vadász területének számít. A különleges természeti értékekben bővelkedő környék a II. világháború után, a hatvanas-hetvenes években jelentős fejlődésen ment keresztül.
Bélmegyeren lőtték az országban az első kotlós nevelésű, „ezres teríték” fácánt. Sokáig ezek a szárnyasok biztosították Bélmegyer legjelentősebb vonzerejét.Tovább... »»


Helyi Értéktár

2016, január 27

HELYI ÉRTÉKEK BÉLMEGYEREN

Bélmegyer Község Önkormányzata 1.061.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet által kiírt „Nemzeti értékek és hungarikumok” pályázat I. célterületére. Ebből kívánjuk létrehozni a Bélmegyer Helyi Értéktárat. Településünk ugyanis számos értéket rejt: a Körös-Maros Nemzeti Park bélmegyeri területének növény- és állatvilága, a Wenckheim és a Kárászi vadászkastély, helyi termékek (méz, tejtermék), hogy csak néhány példát említsünk. Az idősebb generáció is őriz az utókor számára fontos szellemi vagy tárgyi értéket. Szükségesnek tartjuk, hogy felhívjuk a jövő nemzedék figyelmét a megőrzendő értékek fontosságára, a meglévő hagyományok továbbvitelére és a kialakítandó helyi értéktár jelentőségére, és megismertessük a település lakóival ezeket az értékeket.
Bélmegyer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete is megalakította a Helyi Értéktár Bizottságot. Ezt követően egy helyi értéklistát szeretnénk létrehozni a falu lakóinak segítségével. A Bizottság célja, hogy gondozza, dokumentálja Bélmegyer értékeit. Példaként szeretnénk bemutatni a lakosságnak Mezőberény működő értéktárát. Helyi értékeinket pedig egész napos rendezvény keretében kiállítással, előadással, helyi ízek kóstoltatásával, színpadi programokkal kívánjuk megismertetni.

A Bélmegyeri Települési Értéktár bővítésében, feltöltésében bárki részt vehet, a polgármesterhez címezve, írásban  javaslatot tehet, amelyet indokolni, szükség és lehetőség szerint dokumentálni kell.
Közös értékeink feltérképezésébe szeretnénk bevonni településünk lakóit, a civil szervezeteket, kulturális és oktatási intézményeket.
A beérkezett javaslatot az értéktár bizottság vizsgálja meg, a javaslattevőt szükség szerint hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a javaslattevő a hiánypótlásnak a megállapított határidőig nem tesz eleget, a bizottság érdemi tárgyalás nélkül az indítványt elutasítja. Az elutasítás nem akadálya annak, hogy a javaslattevő az értéktárba történő felvételt ismételten indítványozza. A hiánypótlást elmulasztó javaslattevőt a bizottságnak írásban erről a döntésről értesíteni kell.

Hogy lehet értéket javasolni?

Vegye sorra azokat a látnivalókat, érdekességeket, hagyományokat, hagyományőrzőket, természeti értékeket, épületeket, amelyeket Ön is szívesen megmutatna a Bélmegyerre érkező látogatóknak!

További terveinkről, a feladatokról folyamatosan tájékoztatjuk a falu lakosságát.

Kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre, hogy ötleteivel, javaslataival segítse ezt az értékmentő munkát!

Az alábbi linkre kattintva online válaszolhat a kérdésekre, vagy letöltheti azt szerkeszthető dokumentum fornában:

online kitölthető kérdőív

dokumentum letöltése


Elfogadott Helyi Értékek:

  1. Bélmegyeri Fás-puszta növény és állatvilága
  2. Wenckheim kastély
  3. Bélmegyeri akácméz
  4. Bélmegyeri disznótoros
  5. Kárászi vadászkastély
  6. Nátor János munkássága
  7. Sinka István munkássága
  8. Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa
  9. Hájas tészta
  10. Bélmegyeri Vadászati lehetőség

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Bélmegyer Község Önkormányzat, Képviselő-testülete a Települési Értéktár Bizottság működési szabályzatát a magyar nemzeti értékek és Hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a következő képpen határozza meg: Dokumentum letöltése


KIVONATOK:

27/2015.(VI.30.) számú Képviselő-testületi határozat:

Bélmegyer Község Önkormányzat Képviselő-testülete az előterjesztés alapján a bélmegyeri helyi települési értéktár bizottság létrehozásával, egyidejűleg a szervezeti és működési szabályzatával egyetért és az SZMSZ szabályzatot 9 fő bizottsági taggal elfogadja: Dokumentum letöltése

28/2015.(VI.30.) számú Képviselő-testületi határozat:

Bélmegyer Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi települési értéktár bizottságba az alábbi személyeket választotta meg: Dokumentum letöltése

 

Kérdőív

Bővebben a kérdőívről és a letölthető dokumentumokról: HELYI ÉRTÉKEK BÉLMEGYEREN

A Bélmegyeri Települési Értéktár bővítésében, feltöltésében bárki részt vehet,
a polgármesterhez címezve, írásban  javaslatot tehet:

Oldalak

Feliratkozás Bélmegyer RSS csatornájára