Bemutatkozás

Bélmegyer madártávlatból

Fekvése

Az Alföld délkeleti részén, Békés megyének majdnem pontosan a közepén, a Kis-Sárrét déli csücskén található, Békéscsabától légvonalban 20, közúton kb. 25 km-re. Szomszédos települések: Békés, Vésztő (közúton), illetve Köröstarcsa, Körösladány, Tarhos, Mezőberény.

Természetföldrajzilag az Alföld Berettyó-Körösvidék középtájának Kis-Sárrét nevű kistáján fekszik.

Megközelítése

A település közúton közelíthető meg Békés, Mezőberény, vagy Vésztő felől.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 12 km-re lévő Vésztőn található,
a MÁV 127-es számú, Gyoma – Körösnagyharsány, illetve a MÁV 128-as számú, Püspökladány – Vésztő – Gyula – Békéscsaba közötti vonalán.

Története

E táj igen régi idő óta lakott hely, mely a Megyer törzsbeliek települése volt.

Bélmegyer nevét írásos emlékek 1346-ban említették Meger néven, ekkor tűnt fel először Megyeri nemes nevében, akit Nadány-on (Körösladány) megsebesítettek.

A mai Bélmegyer 1946-ban alakult település.

Neve

A település “Bél” előtagja a belső, belül lévő jelzőre utal, míg a “megyer” utótag a más törzsbeliek közé települt Megyer törzsbeliek szállásterületére utal.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Lakosságszám alakulása

  • 1983: 1583 fő
  • 1990: 1354 fő
  • 2001: 1163 fő
  • 2010: 1035 fő

Vallás

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 15%-a római katolikus, kb. 31,5%-a református, kb. 1%-a evangélikus,
kb. 0,5%-a görög katolikus vallású, míg kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik.
Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 51,5%.

Római katolikus egyház

A Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Fő-esperességének Gyulai Esperesi Kerületében lévő Békési plébániához tartozik, mint filia. 1949-ben szervezték lelkészséggé. Római katolikus templomának titulusa: Szentolvasó Királynője.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Baptista egyház

A Békési Baptista Gyülekezet imaházat tart fenn a településen.

Természeti értékek

  • A település határában 641,7 ha természetvédelmi terület (amely a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik) található, melyből 141 ha fokozottan védett. Természeti értékei, növény- és állatvilága hazánkban már ritkaságszámba menő. Védett növényei közé tartozik a fátyolos nőszirom, a réti őszirózsa és a sziki kocsord. Életciklusával a tápnövényéhez, a sziki kocsordhoz kötődik a terület szintén védett lepkefaja, a nagy szikibagoly. A csapadékosabb időkben a legelőkön megjelennek a bíbicek, az erdőben pedig egerészölyv, barna kánya és holló is fészkel. A közeli Fehérháti halastavakra pedig a szürke gémek járnak táplálkozni.
  • Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet “Öreg hölgy “- ként is emlegetnek.

Nevezetességei

  • Wenckheim-vadászkastély: Bélmegyer településtől 5,5 km-re található. Megközelítése szilárd útburkolaton lehetséges (néhol kátyúkkal). A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak. A II. világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Weinckheim Fülöp volt. A kastély “A” épületének nevezett része korábbi építésű, a “B” épület valószínűleg jóval később épült. Az “A” épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a “B” épületben a konyha helyezkedett el. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll! Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.
  • Fási Vadászház (Fáspuszta)
  • Fási erdőspuszta (Fáspuszta)
  • Vadasi Kastély (Vadasmegyer)
  • Vadasi Vadászház (Vadasmegyer)
  • Petőfi Emlékmű (Mezőberényi közúti híd)
  • Református templom: 1950-ben épült.
  • Református harangláb: 1925-ben készült.
  • Római katolikus (Szentolvasó királynője-) templom (belterület): 1996-ban épült. Tornya a homlokzat előtt áll.
  • Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült, romantikus-eklektikus stílusban. Földszintes épület, emeletes toronnyal.

Jegyzetek

  1.  Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2.  Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3.  A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4.  Látnivalók Békés megyében
  5.  http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm

Források

  • Györffy György: Békésvármegye.
  • Látnivalók Békés megyében – VendégVáró útikönyvek (Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001, ISBN 9638613750)
  • Wikipédia

 

2012. június kedd