Bélmegyeri disznótoros
- 374 olvasás
Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez
„Bélmegyeri disznótoros”
I. JAVASLATTEVŐ ADATAI
- A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:
Kovács Margit
2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu
II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI
1.A települési érték megnevezése:
Bélmegyeri disznótoros
2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
- egészség és életmód
- épített környezet
- ipari és műszaki megoldások
- kulturális örökség
- sport
- természeti környezet
- turizmus és vendéglátás
- agrár- és élelmiszergazdaság
3. A települési érték fellelhetőségének helye:
Bélmegyer
4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A disznóvágásnak több évszázadra visszanyúló tradíciója van a mi falunkban is. A nagy lakomák mellett számtalan néprajzi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Disznótorokat általában nagyobb, fontosabb családi ünnepségek, jelentősebb események előtt, vagy utána tartották falunkban.
A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapokban (hagyományosan a karácsony előtti, illetve a januári napokban) a paraszti udvarok egyik különösen jelentős és várt családi, közösségépítő eseménye volt. Ilyenkor összegyűlt a rokonság, barátok, szomszédok, és sokszor az egész napos munka után este a jól megérdemelt, órákon át tartó házi mulatsággal zárult a disznótor.
A hagyományos, gazdag vacsora többnyire húslevessel kezdődött, töltött káposztával, toroskáposztával, sült hurkával, kolbásszal, fokhagymás sülttel, oldalassal, pecsenyével folytatódott, hájas pogácsával, rétessel, fánkkal.
5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A falusi disznótor évszázados közösségi tevékenység, egy magyar társas munkaszokás, a disznóvágás megőrzött hagyomány, mely az élelmiszeriparban és a gasztronómiában egyaránt nagy segítségünkre van, hiszen rámutat arra, hogy a sertéshús feldolgozásának a paraszti közösségekben kialakult gazdasági és közösségi hagyományai,
ideértve a disznótor szokásrendjét, is speciálisan magyar értéknek tekinthetőek. Bélmegyeren napjainkban is jelentős családi esemény a disznótor.
A helyi alapanyagok és tájjellegű ételek megjelenése a vendéglők étel választékában nagy jelentőségű a turizmus szempontjából is. A hazai és külföldi vendégek többsége a helyi specialitásokat szeretné megkóstolni és szemrevételezni.
Dátum: 2015. 10. 06.
7/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése
