Ünnepi megemlékezés és emléktábla avatás - részletes program

Bélmegyer község újraalapításának 70. évfordulója és Gulyás György
zenepedagógus, karnagy, igazgató tiszteletére és születésének 100.
évfordulója alkalmából elhelyezésre kerülő emléktábla avatásának ünnepi műsora:

Emléktábla avatásának helyszíne:

Mezőberényi Általános Iskola Bélmegyeri Tagintézménye  (Polgármesteri Hivatallal szemben)

Időpont: 2016.04.01. 15:30 óra

Program:

Ünnepi megemlékezés és emléktábla avatás

Ünnepi megemlékezés és emléktábla avatás

Emléktábla avatás:
Gulyás György
Liszt Ferenc díjas érdemes és kiváló művész
születésének 100. évfordulója alkalmából
Helye:
Bélmegyer, Petőfi u. 27-31. volt református iskola

Ünnepi megemlékezés:
Bélmegyer Község újraalapításának
70. évfordulója alkalmából
Helye:
Bélmegyeri Művelődési Ház
Bélmegyer, Szabadság tér 2.

Bélmegyer Község Önkormányzata
tisztelettel meghívja Önt és partnerét.

Wenckheim kastély

A környék először a Harruckern, majd a Wenckheim család birtokába került. Ez utóbbiak egyike, báró Wenckheim Béla építtette a romantikus, és eklektikus fáspusztai vadászkastélyt 1855-1862 között Ybl Miklós tervei szerint a község határában, égetett téglából.
A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak. A II. világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Wenckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll. Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze.

A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a Megyei Önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Az idegenforgalom számára zárva van, csak külső, kerítésen kívüli megtekintése lehetséges.

A kastély körül még megtalálhatók az egykori angolkert maradványai, a több mint 100 éves fák. Bélmegyer településtől 5,5 km-re található. Megközelítése szilárd útburkolaton lehetséges (néhol kátyúkkal).

2009-ben a község keleti szélén még megtalálható volt egy közel 300 éves, ma már védettséget élvező fehér fűzfa, melynek a kerülete akkor meghaladta a 6 métert.

A kastélyt, a kastélyt övező erdőt és a vadászházat 2007. márciusában megvásárolta egy osztrák üzletember, aki konferencia központot, és pihenőházat kíván itt létrehozni cége menedzsmentjének. A kastély visszanyerte eredeti állapotát.

Fáspuszta Wenckheim kastély madártávlatból


 
 

Bélmegyeri Fáspuszta

elenlegi ismereteink szerint a Nemzeti Park e 644 hektáros, 82 hektáron fokozottan védett részterületének környékét már a honfoglaláskori idők előtt is erdők borították, melyek a XIII. században írásban is megemlített Fás települést ölelték körül. Fáspuszta a szikes legelőn álló magányos, több száz éves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdőssztyep látványát idézi.
 
A Nemzeti Park e tájképileg egyik legszebb területét Magyarország utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyesei között tartják számon. Ez az élőhely azért képvisel kiemelkedő értéket, mert valamikor az Alföld jellegzetes erdőtársulása volt, melyből mára csupán néhány helyen maradtak meg állományok a Tiszántúlon.
 
A sziki tölgyesek eredete máig vitatott, de speciális jegyeket mutató, önálló erdőtársulásnak lehet tekinteni. Néhányan a magas árterek keményfás ligeterdőinek a folyószabályozásokat követő elszikesedésével hozzák összefüggésbe kialakulásukat, speciális, szikesekhez kötődő növényfajaik nagy része viszont azt sugallja, hogy állományaik már jóval korábban kialakulhattak.
 
Uralkodó fafaja a kocsányos tölgy, második lombkoronaszintet alkot benne a mezei és a tatárjuhar, a mezei és a vénic szil, valamint cserjeszintjében megjelenik a fagyal, az egybibés galagonya, a varjútövisbenge és a kökény. Az idősebb állományok alatt tavasszal geofiton növényzetet találunk, odvas keltike (Corydalis cava) és salátaboglárka (Ranunculus ficaria) tömegével. A sziki tölgyes tisztásain és az erdők szegélyzónájában lévő sziki erdőssztyep társulás jellemző növényfajai a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius), a sziki kocsord (Peucedanum officinale), a fátyolos nőszirom (Iris spuria), néhol az aranyfürt (Aster linosyris) és a fogaslevelű bükköny (Vicia narbonensis) is megtalálható. Az először itt, a Szilvási-erdő tisztásán 1870-ben Borbás Vince által megtalált és innen leírt védett növényfajunk, a sziki lórom (Rumex pseudonatronatus) külön is említést érdemel.
 
A Bélmegyeri Fáspuszta zoológiai szempontból is kiemelkedő értékekkel bír. A területen él egy, fejlődésében a sziki kocsordhoz kötődő veszélyeztetett lepkefajunk, a nagy szikibagoly (Gortyna borelii), melynek világállománya döntően hazánkra koncentrálódik. Magyarországi előfordulási helyei közül is kiemelkedik azonban a Fáspuszta, ahol jelenlegi ismereteink szerint a világ egyik legerősebb populációja él ennek a fajnak. Szintén kiemelkedő jelentőségű lepkefaja a területnek a száraz, erdőssztyep jellegű tölgyesekhez kötődő, balkáni-kisázsiai elterjedésű magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii). A Nemzeti Park e részterületén,viszonylag kis kiterjedése ellenére olyan további értékeket találunk, mint a fekete gólya (Ciconia nigra), a rétisas (Haliaeetus albicilla), a barna kánya (Milvus migrans), vagy az évtizedek óta létező gémtelep.
Kis területe, sérülékenysége miatt központi, fokozottan védett része nem látogatható.


 

 

Bélmegyeri Vadászkastély

5643 Bélmegyer, Tanya 198.
E-mail:
info@vadaszhaz.hu (link sends e-mail)
Hirka Ilona - üzletvezető:
Tel.: 30/6835183
e-mail: hirka.ilona@vadaszhaz.hu (link sends e-mail)
Nyíri Zoltán - hivatásos vadász:
Tel.: 30/6119927

Bélmegyer külterületén, az erdőben építtetett a szeghalmi Kárász-család, az 1850-es években egy vadászkastélyt, romantikus-eklektikus stílusban, eredetileg is vadászati céllal.
A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Egészségesek és jól fejlettek a japánakácok, a törökmogyoró, a vörös tölgy, a piramistölgy, a vadgesztenye és a szilfák. Van egy nagyméretű simafenyő, egy 80 éves feketefenyő csoport, a lucfenyők 100 év körüliek és idősek a tiszafák is. A kastélyhoz vezető utat 80-100 éves kocsányos tölgyfasor kíséri. Jelenleg a Hidasháti Zrt. tulajdona.
Az épület műemléki védettség alatt áll, s 13 szobával várja vendégeit. Kiválóan alkalmas családi, baráti, céges rendezvények, állófogadások lebonyolítására. A csak kikapcsolódásra vágyó vendégek számára rövid idő alatt elérhetők a békés-megyei nevezetességek, a Gyulai Vár és Várfürdő, a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely, valamint a megyeszékhely, Békéscsaba.
Vadászvendégek a kastély közvetlen környezetében fácánra és zárttéri vaddisznóra vadászhatnak, s igény szerint vadászatokat szerveznek a környező vadászterületekre is, ahol nyúl, őzbak, vadkacsa elejtésére is van lehetőség.
A Vadászkastély megújulva, egész évben várja vendégeket, meglátogatásához, igénybevételéhez, előzetes egyeztetés szükséges.

Weboldal:
http://vadaszhaz.hu/index.php


  

Önkormányzati Óvoda

A BÉLMEGYERI ÓVODA

Rólunk:

Bélmegyeren az 1948-49. évben épült az óvoda épülete a Népjóléti Minisztérium és a falu összefogása révén, s kezdődött az óvodai nevelés.

2005-2008. között az óvoda az önkormányzat önálló intézményeként működött, előtte a helyi általános iskola intézményegysége volt. 2008-2013. között a Mezőberényi Összevont Óvodák , majd Kistérségi Óvoda tagóvodája volt. 2013. július 1-től ismét a helyi önkormányzat intézménye. 2017-től önkormányzati átszervezés után az önormányzat konyhájával együtt működünk tovább.

Az öreg falak között a kor kihívásaira választ adó, pezsgő nevelőmunka folyik:

  • fogadni és szakvéleményüknek megfelelően ellátni tudjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket is /gyógypedagógus, gyógytestnevelő szakemberrel/
  • teljesíteni tudjuk minden bélmegyeri óvodáskorú gyermek intézményi elhelyezés iránti kérelmét.                              

Elérhetőség:

Óvodavezető: Szodorai Ágnes

Levélcím: 5643 Bélmegyer, Szabadság tér 1.

Telefonszám: 66/420-011/16 mellék

Fax: 66/420-179

E-mail: belmegyeriovi@gmail.com (link sends e-mail)

Galéria:

2009-ben, 60. évfordulójára megszépült az óvoda.

Mindezt lehetővé tette :

  • egy nyertes bútor és felszerelés- pályázat,
  • az önkormányzat közmunka-programjában felújított épület , udvar és környezet,
  • az alapítvány által vásárolt textíliák és kisbútorok beszerzése,
  • a dolgozók lelkes részvétele a munkálatokban.

 

Dokumentumaink:

SZMSZ_2017 

Házirend 2018

Pedagógiai Program 2018

Sajátos dokumentumaink:

1997-ben szülői kezdeményezésre létrehoztuk A Bélmegyeri Óvodásokért Alapítványt,

mely 1999-ben közhasznú minősítést kapott, mert a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés tevékenységét végzi, azaz olyan közfeladatot lát el, melyről törvény szerint az önkormányzatnak kell gondoskodnia. 2016-ban a törvényi változásoknak megfelelve megújítottuk alapítóokiratunkat, az alapítvány kuratóriumát. Ezekkel a változásokkal közhasznúsági besorolásnélkül is tovább dolgozunk az óvodai élet szinesítésén, támogatásán.

Alapító okirata szerint feladatai:

  1. Az oktatási-nevelési célok megvalósításának támogatása
  2. Kulturális programok /színház, mozi, kiállítások stb./, kirándulások támogatása
  3. Hagyományőrző ünnepek, kiállítások szervezése, támogatása

Az alapítvány a személyi jövedelemadók 1%-ból és egy őszi jótékonysági vacsora és bál bevételéből, pályázatok eredményeiből gazdálkodik, ebből finanszírozza a gyerekek programjait, ünnepeit, színesíti mindennapjait.

Adószáma: 18380376-1-04

Ebben a tanévben is már megvásároltuk valamennyi gyermek részére a színházbérletet a békéscsabai Jókai Színházba, s beszereztük a tanév indításához az ábrázolás foglalkozásokhoz szükséges eszközöket, anyagokat.

KATICA vegyes csoport a 2017/ 2018. tanévben

Dolgozók:

Szodorai Ágnes (intézményvezető, csoportvezető)

szakvizsgázott óvodapedagógus, tanító, közoktatási vezető, menthálhigiénés szakember,

Gáspár Mária (csoportvezető)

Óvodapedagógus

Baracskainé Szekeres Éva Erzsébet (fejlesztés - óraadó)

szakvizsgázott óvodapedagógus, gyógypedagógus, közoktatási vezető

Domokosné Stefán Olga Éva (gyógytestnevelés - óraadó)

szakvizsgázott óvodapedagógus, óvodai gyógytestnevelő

Durkóné Erdei Edit (logopédia - szakszolgálattól)

gyógypedagógus-logopédus

Batízi Jánosné /Erzsike/

érettségizett dajka

Szabó Sándorné /Editke/

udvaros, karbantartó, kertész


 

 


Ovi galéria:

 

Bélmegyeri Vadászati lehetőség

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri Vadászati lehetőség”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Kovács János


     2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri Vadászati lehetőség


     2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


     4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Bélmegyeri környéke hosszú ideje az ország egyik legjobb vadász területének számít. A különleges természeti értékekben bővelkedő környék a II. világháború után, a hatvanas-hetvenes években jelentős fejlődésen ment keresztül.

Bélmegyeren lőtték az országban az első kotlós nevelésű, „ezres teríték” fácánt. Sokáig ezek a szárnyasok biztosították Bélmegyer legjelentősebb vonzerejét.
Azután, a visszaemlékezések szerint, érdekes módon a dámszarvasok is megjelentek az itteni erdőkben. Az első nőstény borjút a helyi erdész hozta, hogy meglepje vele a kislányát. A kislány felnevelte, és amikor megnőtt szabadon engedte. Amikor az állat ivaréretté vált, egy bika is érkezett hozzá, mellyel letették a populáció alapjait. A vadgazdálkodásban kevésbé érhető tetten a közvetlen szaporítás, de a párosujjú patás így is egyre elterjedtebbé vált, a falu környéke pedig mind felkapottabbá a vadászok körében. A Bélmegyeri vadászterületen néhány évtizede Kádár János és Brezsnyev is megfordult.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A vadban gazdag területnek és a kiváló természeti adottságoknak köszönhetően Bélmegyer határa a megye egyik legjobb vadász területe. A vadakkal teli erdők meghatározó értékei Bélmegyernek és a helybéli és vendégvadászoknak és közvetve a helyi lakosoknak is.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Hunor Vadásztársaság
Bélmegyeri Vadászkastély
www.visitbekes.hu/Belmegyer

 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

8/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

2016, február 15 (Egész nap)

Hájas tészta

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Hájas tészta”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Csupászné Szűcs Edit


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Hájas tészta


     2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Készítéséhez mindenképpen disznóhájat kell használni, bár van, ahol libahájjal is készítenek hajtogatott leveles tésztát. Igazi friss disznóhájhoz elsősorban a hashártyát kitöltő úgynevezett fodorháj szükséges, ahhoz viszont leginkább csak disznótorok idején, vagyis télen lehet hozzájutni.
A szilvalekváros hájas emberemlékezet óta a disznótorok és a farsangi időszak jellegzetes házi süteménye. És nem véletlen a szilvalekvár-töltelék: a hájas tészta ugyanis értelemszerűen zsíros, nehezen emészthető, míg a szilvalekvár éppen az emésztést segíti.
Hozzávalók és készítés: 50 deka sertésháj, 70 deka liszt, 2 tojássárgája, 2,5 deci langyos víz, 2 evőkanál ecet, pici só, szilvalekvár.
A hájat lehártyázzuk, majd húsdarálón átdaráljuk. 25 deka lisztet a hájjal és az ecettel összedolgozunk, majd hűtőbe tesszük. A maradék 50 deka lisztet és a két tojássárgáját a sóval és langyos vízzel összegyúrjuk. A tésztát kinyújtjuk, és rákenjük a hűtőből kivett lisztes hájat. Háromszorosan egymásra hajtjuk háromszor, közben mindig egy-egy félórára a hűtőben pihentetjük. Miután negyedszerre is kinyújtottuk, körülbelül 6×6 centis kockákra vágjuk, a közepére egy kanál lekvárt teszünk, és félbehajtjuk. Tepsire rakva előmelegített forró sütőben, közepes lángon megsütjük. Porcukorral gazdagon meghintve tálaljuk.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A tészta minden nap asztalra kerül valamilyen formában, főve vagy sütve. Ősidők óta tradicionális a falvakban így Bélmegyeren is a tészta, a kenyér és nem utolsósorban a friss házi tojás.
Anyáink, nagyanyáink sokféle tésztát, süteményt készítettek, a hájas tészta az egyik olyan hagyományos sütemény, ami a mai napig változatlanul a régi recept szerint készül.
A gasztronómiában a régi ételek nagy szerepet töltenek be mind a helyiek és turisták számára.
A falusi turisztika egyik alapvető jellegzetessége a régmúlt mai napig becsben tartott édességeinek bemutatása, megőrzése.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

6/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

2016, február 15 (Egész nap)

Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Hirjákné Bartyik Erika


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Amíg az Öreg hölgy őrt áll a bekötőútnál, a falut elkerüli a baj. Anyai nagyapám a nagyapjától hallotta ezt a legendát. Az „Öreg hölgy” nem egy idős asszony volt, hanem egy fűzfa, mely a Vésztő felől Bélmegyerre tartó út mellett terebélyesedett, és amikor száz évvel ezelőtt százesztendősnek mondták, már akkor is kétszázötven éves volt.

Szelekovszky László elkötelezett természetvédő 2015-ben javasolta az év fája címre az alábbi leírással:

A Sebes- Körös egykori feltöltődött mellék-, illetve fattyúágának partján levő puhafás ligeterdő matuzsálem korú maradványfája ez a törékeny fehér fűz fa.
Teljesen véletlenül menekült meg az emberi pusztítások elől, aki későbbi időkben pedig a feltűnően nagy törzskerületű, impozáns látványának köszönhetően menekült meg. Az öreg fehér fűz külön nevet is kapott, "Idős Fehér Hölgy" néven.
Az 1980-as években megyei védettséget kapott, amely a jelen törvények szerint helyi védettségűnek minősült át. Ma már Békés megye legöregebb fehér fűzfájának tekinthetjük. Látványa lenyűgöző, minden arra járó igyekszik megörökíteni, képet készíteni róla.
Jellemző a fa iránti tisztelet, úgy a Közút Kezelő NZrt., mint a helyi önkormányzat igyekszik a hosszú távú megtartását elősegíteni. Két legnagyobb ágát drótkötéllel összebilincselték, egyik vízszintes elágazást pedig alátámasztották.
Az „Idős Fehér Hölgy” fehér fűz fa országosan is nyilván van tartva a "Magyarország faóriásai és famatuzsálemei" Bartha Dénes által szerkesztett erdészettörténeti kötetben. Továbbá a "Magyarországi települések védett természeti értékei" című, Tardy János szerkesztette könyvében, illetve Békés megye számos természetvédelmi kiadványában.

A fa adatai
Fa elhelyezkedése:                                            Bélmegyer, EOV X:172.130 Y:814.576
Faj:                                                                         Fehér fűz
Kora:                                                                     380 év
Magassága:                                                        20 m
Törzskerület:                                                       780 cm

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Már, oly sok éve családtagja a falunak és lakóinak, hogy tényleg egy bizonyos védettséget nyújt számunkra, ezért Bélmegyer nagy becsben tartja e természeti kincset, amely mint egy védőszent áll hosszú-hosszú évek óta a falu bejáratától néhány száz méterre.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/a_belmegyeri_oreg_holgy/
http://www.nevezetesfak.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_belmegyeri_oreg_holgy/
http://belmegyer.hu/kozsegunkrol
http://www.bekesvidek.hu/Belmegyer

 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

1/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


   

2016, február 15 (Egész nap)

Sinka István munkássága

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Sinka István munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Szodorai Ágnes


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Sinka István munkássága


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1897-ben született Nagyszalontán bojtár majd juhász lett, később feleségül vette Pap Piroskát és 1920-ban Vésztőre telepedett, majd még kétszer kötött házasságot. Sinka István költő 1920-1924 között az akkor még nem önálló Bélmegyer település határában, Gereblyés-pusztán juhászkodott, amiről több versében is megemlékezik. A  földosztáskor a hálás helybeliek a költőnek is juttattak földet.  

1934-ben került az irodalmi életbe. Vereseiben arról írt, hogy a pásztorélet nemcsak nyomorult és kiszolgáltatott sorsot jelentett, hanem lélekölő magányt és a felemelkedés, a művelődés lehetetlenségét is. Költészete a pásztorélet  harmatos idilljeit, a szerelem fiatalos örömét is megszólaltatta (Valaki a ligetben, Bődi Mariska), de az "ősök" sorsa és személyes tapasztalatai végül is pesszimistává alakították világképét. Sokat nyomorgott, éhezett, de remekműveket alkotott élete során.
1969-ben hunyt el Budapesten.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Sinka István remek művei mellett Kossuth-díjas költő, író.
Bélmegyer számára jelentős értéket képvisel, hogy a közelben élt és alkotott, osztozott az itt élő emberek sorsában. Ez a táj, a természet ihlette munkásságának jelentős részét.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/309.html
http://www.wenckheim.hu/belmegyer.htm
http://www.kvte.hu/ksar/t64.htm
http://www.ekvilibrium.hu/Konyvkiadas/Elohang.pdf

 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

10/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


2016, február 14 (Egész nap)

Nátor János munkássága

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Nátor János munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Szodorai Ágnes


      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Nátor János munkássága


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  •  egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1925. augusztus 14-én született Újkígyóson, szegény család fiaként. Édesapja egyszerű kisiparos szabó mester volt, aki sokat dolgozott azért, hogy gyermekeit iskolába járathassa.
Jó tanulmányi eredménnyel jeleskedett iskolai évei alatt. Eredetileg újságíró akart lenni, illetve német és szerb – horvát nyelven is tanult. 1945-ben Nyíregyházán jegyzői oklevelet szerzett. 1947-ben Bélmegyer községben vezető jegyzői kinevezést kapott. Bélmegyer abban az időben a lakosok és a falu vezetőinek kitartó, áldozatos munkájának köszönhetően egy dinamikusan fejlődő település volt. Bélmegyer akkori vezetői közül Nátor János volt az aki a legelszántabban, legkitartóbban dolgozott a falu fejlődése érdekében.

Az 1956-os eseményeket Bélmegyeren élte meg, ahol a lakosok továbbra is megtartották vezetőnek. A megtorlások idején sokat szenvedett, 90 napot börtönben töltött. Szabadulása után büntetésből a szeghalmi járás pénzügyi osztályára került, ahol szorgalmas munkája eredményeként hamarosan előléptették csoportvezetővé, amihez akkor még szükséges volt a belügyminiszter engedélye is. Ez idő alatt több felsőfokú vizsgát tett pénzügyi és tervezési munkájához kapcsolódóan.
Kitüntetései: Munka Érdemrend ezüst fokozata, többszörös kiváló pénzügyi és tervezési elismerések, főtanácsosi és Szeghalom város Pro Urbe kitüntetése, a politikai üldözöttek javaslatára az 1956-os emlékérem és tulajdonosi elismerő oklevele.
Nyugdíjas korában hazajött Újkígyósra, ahol azonnal belevetette magát a nagyközség fejlesztésébe

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Nátor János munkássága nagyban elősegítette Bélmegyer fejlődését. Mind pénzügyi és területi fejlesztése terén sokat tett a falu érdekében. Meghatározó személyisége méltán érdemelte ki a falu tiszteletét.  Neve elválaszthatatlan Bélmegyer 1946 évi megalakulása utáni dinamikus fejlődésétől


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://ujkigyos.hu/id-nator-janos
http://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1955_05/?pg=99&layout=s
 


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

9/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

2016, február 14 (Egész nap)

Kárászi vadászkastély

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Kárászi vadászkastély”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Csupászné Szűcs Edit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Kárászi vadászkastély


      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer – Kárászmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Svájci vadászkastélyok mintájára formálódott épület vadászat céllal, Kárász Imre fennhatósága alatt épült Bélmegyer külterületén az erdőbe, romantikus – eklektikus stílusban. A kastélyhoz tartozó 5 hektáros parkból 1 hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 500 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Vadászvendégek a kastély közvetlen környezetében fácánra és zárt vadaskertben vaddisznóra vadászhatnak. Igény szerint vadászatokat szerveznek a környező vadászterületekre is, ahol nyúl, őzbak, vadkacsa elejtésére is van lehetőség.

 Az egyszintes épület sarkán egy kétszintes kilátó áll, melyről jól belátni a vadászterületet. A kastély építése az 1860-as évekre tehető. Folyamatosan a Kárász dinasztia kezében volt a terület, Kárász Benjámint 1848-ban kinevezték Csongrád megye főispánjává, de aztán hamar le is tartóztatták 1848-as tevékenysége miatt. II. Kárász Miklós császári és királyi főhadnagyhoz kötődik a kastélyban egy régi felirat:

„ Én vagyok az Úr a bagolyvárban, fütyülök az egész világra.”

Jelenleg a kastély vadászházként, és panzióként működik.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A kedvező földrajzi, természeti adottságokat felismerve építtette erre a helyre Kárász Imre a vadászkastélyt. Az idő őt igazolta. A romantikus stílusban épült remekmű napjainkban is nagy vonzóerővel bír a turisták körében.

A régi történelmi vadászkastélyt sok turista keresi fel vadászat céljából, hiszen sok apróvad található környékünkön, de nem csak a vadászni vágyók jönnek el a kastélyba, hanem akik nyugodt és békés időt szeretnének eltölteni a természetben.


6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://vadaszhaz.hu/index2.php
http://www.kastelyok.eu/content/békés-megye#Kárász- kastélyBélmegyer
http://vadaszhaz.hu/index.php
http://www.magyarszallashelykeresok.hu/bekes/belmegyer/belmegyeri-vadasz...


Dátum: 2015. 10. 06.


Dokumentum letöltése

4/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


 

2016, február 14 (Egész nap)

Bélmegyeri disznótoros

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri disznótoros”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Kovács Margit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri disznótoros


       2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

  • egészség és életmód
  •  épített környezet
  •   ipari és műszaki megoldások
  •   kulturális örökség
  •   sport
  •   természeti környezet
  •   turizmus és vendéglátás
  •   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer


      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A disznóvágásnak több évszázadra visszanyúló tradíciója van a mi falunkban is. A nagy lakomák mellett számtalan néprajzi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Disznótorokat általában nagyobb, fontosabb családi ünnepségek, jelentősebb események előtt, vagy utána tartották falunkban.

A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapokban (hagyományosan a karácsony előtti, illetve a januári napokban) a paraszti udvarok egyik különösen jelentős és várt családi, közösségépítő eseménye volt. Ilyenkor összegyűlt a rokonság, barátok, szomszédok, és sokszor az egész napos munka után este a jól megérdemelt, órákon át tartó házi mulatsággal zárult a disznótor.

A hagyományos, gazdag vacsora többnyire húslevessel kezdődött, töltött káposztával, toroskáposztával, sült hurkával, kolbásszal, fokhagymás sülttel, oldalassal, pecsenyével folytatódott, hájas pogácsával, rétessel, fánkkal.

     5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A falusi disznótor évszázados közösségi tevékenység, egy magyar társas munkaszokás, a disznóvágás megőrzött hagyomány, mely az élelmiszeriparban és a gasztronómiában egyaránt nagy segítségünkre van, hiszen rámutat arra, hogy a sertéshús feldolgozásának a paraszti közösségekben kialakult gazdasági és közösségi hagyományai,

ideértve a disznótor szokásrendjét, is speciálisan magyar értéknek tekinthetőek. Bélmegyeren napjainkban is jelentős családi esemény a disznótor.

A helyi alapanyagok és tájjellegű ételek megjelenése a vendéglők étel választékában nagy jelentőségű a turizmus szempontjából is. A hazai és külföldi vendégek többsége a helyi specialitásokat szeretné megkóstolni és szemrevételezni.

___________________________________________________________________________

      6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,

honlapok, multimédiás források):


 

Dátum: 2015. 10. 06.

 


Dokumentum letöltése

7/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése


  

  

2016, február 14 (Egész nap)

Oldalak