Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri Vadászati lehetőség”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Kovács János

     2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri Vadászati lehetőség

     2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

•  egészség és életmód
•  épített környezet
•   ipari és műszaki megoldások
•   kulturális örökség
•   sport
•   természeti környezet
•   turizmus és vendéglátás
•   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer

     4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Bélmegyeri környéke hosszú ideje az ország egyik legjobb vadász területének számít. A különleges természeti értékekben bővelkedő környék a II. világháború után, a hatvanas-hetvenes években jelentős fejlődésen ment keresztül.

Bélmegyeren lőtték az országban az első kotlós nevelésű, „ezres teríték” fácánt. Sokáig ezek a szárnyasok biztosították Bélmegyer legjelentősebb vonzerejét.
Azután, a visszaemlékezések szerint, érdekes módon a dámszarvasok is megjelentek az itteni erdőkben. Az első nőstény borjút a helyi erdész hozta, hogy meglepje vele a kislányát. A kislány felnevelte, és amikor megnőtt szabadon engedte. Amikor az állat ivaréretté vált, egy bika is érkezett hozzá, mellyel letették a populáció alapjait. A vadgazdálkodásban kevésbé érhető tetten a közvetlen szaporítás, de a párosujjú patás így is egyre elterjedtebbé vált, a falu környéke pedig mind felkapottabbá a vadászok körében. A Bélmegyeri vadászterületen néhány évtizede Kádár János és Brezsnyev is megfordult.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Hájas tészta”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Csupászné Szűcs Edit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Hájas tészta

     2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

•  egészség és életmód
•  épített környezet
•   ipari és műszaki megoldások
•   kulturális örökség
•   sport
•   természeti környezet
•   turizmus és vendéglátás
•   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer

      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Készítéséhez mindenképpen disznóhájat kell használni, bár van, ahol libahájjal is készítenek hajtogatott leveles tésztát. Igazi friss disznóhájhoz elsősorban a hashártyát kitöltő úgynevezett fodorháj szükséges, ahhoz viszont leginkább csak disznótorok idején, vagyis télen lehet hozzájutni.
A szilvalekváros hájas emberemlékezet óta a disznótorok és a farsangi időszak jellegzetes házi süteménye. És nem véletlen a szilvalekvár-töltelék: a hájas tészta ugyanis értelemszerűen zsíros, nehezen emészthető, míg a szilvalekvár éppen az emésztést segíti.
Hozzávalók és készítés: 50 deka sertésháj, 70 deka liszt, 2 tojássárgája, 2,5 deci langyos víz, 2 evőkanál ecet, pici só, szilvalekvár.
A hájat lehártyázzuk, majd húsdarálón átdaráljuk. 25 deka lisztet a hájjal és az ecettel összedolgozunk, majd hűtőbe tesszük. A maradék 50 deka lisztet és a két tojássárgáját a sóval és langyos vízzel összegyúrjuk. A tésztát kinyújtjuk, és rákenjük a hűtőből kivett lisztes hájat. Háromszorosan egymásra hajtjuk háromszor, közben mindig egy-egy félórára a hűtőben pihentetjük. Miután negyedszerre is kinyújtottuk, körülbelül 6×6 centis kockákra vágjuk, a közepére egy kanál lekvárt teszünk, és félbehajtjuk. Tepsire rakva előmelegített forró sütőben, közepes lángon megsütjük. Porcukorral gazdagon meghintve tálaljuk.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A tészta minden nap asztalra kerül valamilyen formában, főve vagy sütve. Ősidők óta tradicionális a falvakban így Bélmegyeren is a tészta, a kenyér és nem utolsósorban a friss házi tojás.
Anyáink, nagyanyáink sokféle tésztát, süteményt készítettek, a hájas tészta az egyik olyan hagyományos sütemény, ami a mai napig változatlanul a régi recept szerint készül.
A gasztronómiában a régi ételek nagy szerepet töltenek be mind a helyiek és turisták számára.
A falusi turisztika egyik alapvető jellegzetessége a régmúlt mai napig becsben tartott édességeinek bemutatása, megőrzése.

6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Dátum: 2015. 10. 06.

Dokumentum letöltése

6/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Hirjákné Bartyik Erika

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa

      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

•  egészség és életmód
•  épített környezet
•   ipari és műszaki megoldások
•   kulturális örökség
•   sport
•   természeti környezet
•   turizmus és vendéglátás
•   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer

      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Amíg az Öreg hölgy őrt áll a bekötőútnál, a falut elkerüli a baj. Anyai nagyapám a nagyapjától hallotta ezt a legendát. Az „Öreg hölgy” nem egy idős asszony volt, hanem egy fűzfa, mely a Vésztő felől Bélmegyerre tartó út mellett terebélyesedett, és amikor száz évvel ezelőtt százesztendősnek mondták, már akkor is kétszázötven éves volt.

Szelekovszky László elkötelezett természetvédő 2015-ben javasolta az év fája címre az alábbi leírással:

A Sebes- Körös egykori feltöltődött mellék-, illetve fattyúágának partján levő puhafás ligeterdő matuzsálem korú maradványfája ez a törékeny fehér fűz fa.
Teljesen véletlenül menekült meg az emberi pusztítások elől, aki későbbi időkben pedig a feltűnően nagy törzskerületű, impozáns látványának köszönhetően menekült meg. Az öreg fehér fűz külön nevet is kapott, "Idős Fehér Hölgy" néven.
Az 1980-as években megyei védettséget kapott, amely a jelen törvények szerint helyi védettségűnek minősült át. Ma már Békés megye legöregebb fehér fűzfájának tekinthetjük. Látványa lenyűgöző, minden arra járó igyekszik megörökíteni, képet készíteni róla.
Jellemző a fa iránti tisztelet, úgy a Közút Kezelő NZrt., mint a helyi önkormányzat igyekszik a hosszú távú megtartását elősegíteni. Két legnagyobb ágát drótkötéllel összebilincselték, egyik vízszintes elágazást pedig alátámasztották.
Az „Idős Fehér Hölgy” fehér fűz fa országosan is nyilván van tartva a "Magyarország faóriásai és famatuzsálemei" Bartha Dénes által szerkesztett erdészettörténeti kötetben. Továbbá a "Magyarországi települések védett természeti értékei" című, Tardy János szerkesztette könyvében, illetve Békés megye számos természetvédelmi kiadványában.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Már, oly sok éve családtagja a falunak és lakóinak, hogy tényleg egy bizonyos védettséget nyújt számunkra, ezért Bélmegyer nagy becsben tartja e természeti kincset, amely mint egy védőszent áll hosszú-hosszú évek óta a falu bejáratától néhány száz méterre.

Dátum: 2015. 10. 06.

Dokumentum letöltése

1/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Sinka István munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Szodorai Ágnes

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Sinka István munkássága

      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

•  egészség és életmód
•  épített környezet
•   ipari és műszaki megoldások
•   kulturális örökség
•   sport
•   természeti környezet
•   turizmus és vendéglátás
•   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer

      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1897-ben született Nagyszalontán bojtár majd juhász lett, később feleségül vette Pap Piroskát és 1920-ban Vésztőre telepedett, majd még kétszer kötött házasságot. Sinka István költő 1920-1924 között az akkor még nem önálló Bélmegyer település határában, Gereblyés-pusztán juhászkodott, amiről több versében is megemlékezik. A  földosztáskor a hálás helybeliek a költőnek is juttattak földet.  

1934-ben került az irodalmi életbe. Vereseiben arról írt, hogy a pásztorélet nemcsak nyomorult és kiszolgáltatott sorsot jelentett, hanem lélekölő magányt és a felemelkedés, a művelődés lehetetlenségét is. Költészete a pásztorélet  harmatos idilljeit, a szerelem fiatalos örömét is megszólaltatta (Valaki a ligetben, Bődi Mariska), de az "ősök" sorsa és személyes tapasztalatai végül is pesszimistává alakították világképét. Sokat nyomorgott, éhezett, de remekműveket alkotott élete során.
1969-ben hunyt el Budapesten.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Sinka István remek művei mellett Kossuth-díjas költő, író.
Bélmegyer számára jelentős értéket képvisel, hogy a közelben élt és alkotott, osztozott az itt élő emberek sorsában. Ez a táj, a természet ihlette munkásságának jelentős részét.

6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/309.html
http://www.wenckheim.hu/belmegyer.htm
http://www.kvte.hu/ksar/t64.htm
http://www.ekvilibrium.hu/Konyvkiadas/Elohang.pdf

Dátum: 2015. 10. 06.

Dokumentum letöltése

10/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Nátor János munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1.A települési érték megnevezése:

     Nátor János munkássága

      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

•  egészség és életmód
•  épített környezet
•   ipari és műszaki megoldások
•   kulturális örökség
•   sport
•   természeti környezet
•   turizmus és vendéglátás
•   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer

      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1925. augusztus 14-én született Újkígyóson, szegény család fiaként. Édesapja egyszerű kisiparos szabó mester volt, aki sokat dolgozott azért, hogy gyermekeit iskolába járathassa.
Jó tanulmányi eredménnyel jeleskedett iskolai évei alatt. Eredetileg újságíró akart lenni, illetve német és szerb – horvát nyelven is tanult. 1945-ben Nyíregyházán jegyzői oklevelet szerzett. 1947-ben Bélmegyer községben vezető jegyzői kinevezést kapott. Bélmegyer abban az időben a lakosok és a falu vezetőinek kitartó, áldozatos munkájának köszönhetően egy dinamikusan fejlődő település volt. Bélmegyer akkori vezetői közül Nátor János volt az aki a legelszántabban, legkitartóbban dolgozott a falu fejlődése érdekében.

Az 1956-os eseményeket Bélmegyeren élte meg, ahol a lakosok továbbra is megtartották vezetőnek. A megtorlások idején sokat szenvedett, 90 napot börtönben töltött. Szabadulása után büntetésből a szeghalmi járás pénzügyi osztályára került, ahol szorgalmas munkája eredményeként hamarosan előléptették csoportvezetővé, amihez akkor még szükséges volt a belügyminiszter engedélye is. Ez idő alatt több felsőfokú vizsgát tett pénzügyi és tervezési munkájához kapcsolódóan.
Kitüntetései: Munka Érdemrend ezüst fokozata, többszörös kiváló pénzügyi és tervezési elismerések, főtanácsosi és Szeghalom város Pro Urbe kitüntetése, a politikai üldözöttek javaslatára az 1956-os emlékérem és tulajdonosi elismerő oklevele.
Nyugdíjas korában hazajött Újkígyósra, ahol azonnal belevetette magát a nagyközség fejlesztésébe

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: