Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Bélmegyeri Vadászati lehetőség”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Kovács János

     2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Bélmegyeri Vadászati lehetőség

     2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

•  egészség és életmód
•  épített környezet
•   ipari és műszaki megoldások
•   kulturális örökség
•   sport
•   természeti környezet
•   turizmus és vendéglátás
•   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer

     4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Bélmegyeri környéke hosszú ideje az ország egyik legjobb vadász területének számít. A különleges természeti értékekben bővelkedő környék a II. világháború után, a hatvanas-hetvenes években jelentős fejlődésen ment keresztül.

Bélmegyeren lőtték az országban az első kotlós nevelésű, „ezres teríték” fácánt. Sokáig ezek a szárnyasok biztosították Bélmegyer legjelentősebb vonzerejét.
Azután, a visszaemlékezések szerint, érdekes módon a dámszarvasok is megjelentek az itteni erdőkben. Az első nőstény borjút a helyi erdész hozta, hogy meglepje vele a kislányát. A kislány felnevelte, és amikor megnőtt szabadon engedte. Amikor az állat ivaréretté vált, egy bika is érkezett hozzá, mellyel letették a populáció alapjait. A vadgazdálkodásban kevésbé érhető tetten a közvetlen szaporítás, de a párosujjú patás így is egyre elterjedtebbé vált, a falu környéke pedig mind felkapottabbá a vadászok körében. A Bélmegyeri vadászterületen néhány évtizede Kádár János és Brezsnyev is megfordult.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Hájas tészta”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Csupászné Szűcs Edit

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Hájas tészta

     2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

•  egészség és életmód
•  épített környezet
•   ipari és műszaki megoldások
•   kulturális örökség
•   sport
•   természeti környezet
•   turizmus és vendéglátás
•   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer

      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Készítéséhez mindenképpen disznóhájat kell használni, bár van, ahol libahájjal is készítenek hajtogatott leveles tésztát. Igazi friss disznóhájhoz elsősorban a hashártyát kitöltő úgynevezett fodorháj szükséges, ahhoz viszont leginkább csak disznótorok idején, vagyis télen lehet hozzájutni.
A szilvalekváros hájas emberemlékezet óta a disznótorok és a farsangi időszak jellegzetes házi süteménye. És nem véletlen a szilvalekvár-töltelék: a hájas tészta ugyanis értelemszerűen zsíros, nehezen emészthető, míg a szilvalekvár éppen az emésztést segíti.
Hozzávalók és készítés: 50 deka sertésháj, 70 deka liszt, 2 tojássárgája, 2,5 deci langyos víz, 2 evőkanál ecet, pici só, szilvalekvár.
A hájat lehártyázzuk, majd húsdarálón átdaráljuk. 25 deka lisztet a hájjal és az ecettel összedolgozunk, majd hűtőbe tesszük. A maradék 50 deka lisztet és a két tojássárgáját a sóval és langyos vízzel összegyúrjuk. A tésztát kinyújtjuk, és rákenjük a hűtőből kivett lisztes hájat. Háromszorosan egymásra hajtjuk háromszor, közben mindig egy-egy félórára a hűtőben pihentetjük. Miután negyedszerre is kinyújtottuk, körülbelül 6×6 centis kockákra vágjuk, a közepére egy kanál lekvárt teszünk, és félbehajtjuk. Tepsire rakva előmelegített forró sütőben, közepes lángon megsütjük. Porcukorral gazdagon meghintve tálaljuk.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A tészta minden nap asztalra kerül valamilyen formában, főve vagy sütve. Ősidők óta tradicionális a falvakban így Bélmegyeren is a tészta, a kenyér és nem utolsósorban a friss házi tojás.
Anyáink, nagyanyáink sokféle tésztát, süteményt készítettek, a hájas tészta az egyik olyan hagyományos sütemény, ami a mai napig változatlanul a régi recept szerint készül.
A gasztronómiában a régi ételek nagy szerepet töltenek be mind a helyiek és turisták számára.
A falusi turisztika egyik alapvető jellegzetessége a régmúlt mai napig becsben tartott édességeinek bemutatása, megőrzése.

6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Dátum: 2015. 10. 06.

Dokumentum letöltése

6/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Hirjákné Bartyik Erika

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Öreg hölgy, 250-300 éves Fehér fűzfa

      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

•  egészség és életmód
•  épített környezet
•   ipari és műszaki megoldások
•   kulturális örökség
•   sport
•   természeti környezet
•   turizmus és vendéglátás
•   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer

      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Amíg az Öreg hölgy őrt áll a bekötőútnál, a falut elkerüli a baj. Anyai nagyapám a nagyapjától hallotta ezt a legendát. Az „Öreg hölgy” nem egy idős asszony volt, hanem egy fűzfa, mely a Vésztő felől Bélmegyerre tartó út mellett terebélyesedett, és amikor száz évvel ezelőtt százesztendősnek mondták, már akkor is kétszázötven éves volt.

Szelekovszky László elkötelezett természetvédő 2015-ben javasolta az év fája címre az alábbi leírással:

A Sebes- Körös egykori feltöltődött mellék-, illetve fattyúágának partján levő puhafás ligeterdő matuzsálem korú maradványfája ez a törékeny fehér fűz fa.
Teljesen véletlenül menekült meg az emberi pusztítások elől, aki későbbi időkben pedig a feltűnően nagy törzskerületű, impozáns látványának köszönhetően menekült meg. Az öreg fehér fűz külön nevet is kapott, "Idős Fehér Hölgy" néven.
Az 1980-as években megyei védettséget kapott, amely a jelen törvények szerint helyi védettségűnek minősült át. Ma már Békés megye legöregebb fehér fűzfájának tekinthetjük. Látványa lenyűgöző, minden arra járó igyekszik megörökíteni, képet készíteni róla.
Jellemző a fa iránti tisztelet, úgy a Közút Kezelő NZrt., mint a helyi önkormányzat igyekszik a hosszú távú megtartását elősegíteni. Két legnagyobb ágát drótkötéllel összebilincselték, egyik vízszintes elágazást pedig alátámasztották.
Az „Idős Fehér Hölgy” fehér fűz fa országosan is nyilván van tartva a "Magyarország faóriásai és famatuzsálemei" Bartha Dénes által szerkesztett erdészettörténeti kötetben. Továbbá a "Magyarországi települések védett természeti értékei" című, Tardy János szerkesztette könyvében, illetve Békés megye számos természetvédelmi kiadványában.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Már, oly sok éve családtagja a falunak és lakóinak, hogy tényleg egy bizonyos védettséget nyújt számunkra, ezért Bélmegyer nagy becsben tartja e természeti kincset, amely mint egy védőszent áll hosszú-hosszú évek óta a falu bejáratától néhány száz méterre.

Dátum: 2015. 10. 06.

Dokumentum letöltése

1/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése

Javaslat a Bélmegyeri Értéktárba történő felvételhez

„Sinka István munkássága”

I. JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

     Szodorai Ágnes

      2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kovács János
Levelezési cím: 5643, Bélmegyer Tavasz 22
Telefonszám:0630/ 635-8997
E‐mail cím: polgarmester@belmegyer.hu (link sends e-mail)

II. TELEPÜLÉSI ÉRTÉK ADATAI

       1. A települési érték megnevezése:

     Sinka István munkássága

      2. A települési érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

•  egészség és életmód
•  épített környezet
•   ipari és műszaki megoldások
•   kulturális örökség
•   sport
•   természeti környezet
•   turizmus és vendéglátás
•   agrár- és élelmiszergazdaság

       3. A települési érték fellelhetőségének helye:

      Bélmegyer

      4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1897-ben született Nagyszalontán bojtár majd juhász lett, később feleségül vette Pap Piroskát és 1920-ban Vésztőre telepedett, majd még kétszer kötött házasságot. Sinka István költő 1920-1924 között az akkor még nem önálló Bélmegyer település határában, Gereblyés-pusztán juhászkodott, amiről több versében is megemlékezik. A  földosztáskor a hálás helybeliek a költőnek is juttattak földet.  

1934-ben került az irodalmi életbe. Vereseiben arról írt, hogy a pásztorélet nemcsak nyomorult és kiszolgáltatott sorsot jelentett, hanem lélekölő magányt és a felemelkedés, a művelődés lehetetlenségét is. Költészete a pásztorélet  harmatos idilljeit, a szerelem fiatalos örömét is megszólaltatta (Valaki a ligetben, Bődi Mariska), de az "ősök" sorsa és személyes tapasztalatai végül is pesszimistává alakították világképét. Sokat nyomorgott, éhezett, de remekműveket alkotott élete során.
1969-ben hunyt el Budapesten.

   5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Sinka István remek művei mellett Kossuth-díjas költő, író.
Bélmegyer számára jelentős értéket képvisel, hogy a közelben élt és alkotott, osztozott az itt élő emberek sorsában. Ez a táj, a természet ihlette munkásságának jelentős részét.

6. A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/309.html
http://www.wenckheim.hu/belmegyer.htm
http://www.kvte.hu/ksar/t64.htm
http://www.ekvilibrium.hu/Konyvkiadas/Elohang.pdf

Dátum: 2015. 10. 06.

Dokumentum letöltése

10/2015 (X.20) BÉB határozat letöltése